Aktuális hetiszakaszunk talán egyik leginkább szembeötlő, sőt, talán megdöbbentő jellemzője: a mértékek (héberül: midot).
Ugyanis nemcsak az a parancs van leírva benne, hogy fogjunk össze, és építsük meg a pusztai Szentélyt, és hogy milyen fő részei legyenek.
Hanem megannyi elemnek a pontos méretei is szerepelnek: milyen hosszú, milyen széles, milyen magas legyen a frigyláda, az oltár, az asztal, az udvar, a függönyök, stb.
Ez már csak azért is különösen elgondolkodtató, mert az írott Tóra az, ami a legfontosabb alapelveket tartalmazza, míg a szóbeli hagyomány az, ami a pontos részletekre megtanít. Ezek vannak lejegyezve a Misnában, a Talmudban és a halachikus irodalomban (pl. Rámbám, Sulchán Áruch).
A Szentély dimenzióiról azonban azt gondolnánk, hogy
még a szóbeli hagyományban sem lenne helyük, nemhogy a leírt, örök Tórában!
Hiszen a Mózes által felépített pusztai Szentélyt csak egyszer kellett megalkotni. Ráadásul hosszútávon a szent sátrat egy jóval állandóbb kőépületnek kell felváltania[1].
[1]Ennek az új Szentélynek a gondolatát látszólag Dávid király fogalmazta meg: „Íme, én cédrusfából épült házban lakom, az Örökkévaló ládája pedig függönyök között lakik!” (Sámuel 2., 7:2) Gyökerei azonban már a Tórában fellelhetőek, először talán éppen az előző hetiszakaszban olvasott – és előző cikkben is említett – mondatban (Mózes 2., 23:17), valamint Mózes 5. könyvében egy igen gyakran visszatérő kifejezésben: „a hely, melyet az Örökkévaló választ” (pl. 12:11), ami hagyományosan Jeruzsálemre utal.
Vajon mi az üzenete ezeknek a látszólag technikai szakaszoknak? Mire helyes gondolnunk, amikor ezeket a számokat tanulmányozzuk?
Nem ez az első alkalom, hogy ilyesmivel találkozunk.
„És ez az, ahogyan készítsed: 300 könyök legyen a bárka hossza, 50 könyök a szélessége, és 30 könyök a magassága” (Mózes 1., 6:15)
Ahhoz, hogy ezt megérthessük, három kérdést kell feltennünk egyszerre: mi a lényegi üzenete, célja 1. a bárkának, 2. a Szentélynek, valamint 3. a méreteknek?
A Szentélyt maga a Tóra fogalmazza meg: „hogy közöttetek lakhassak” (25:8). Fizikai hely, ahol a szellemivel lehet érintkezni. Mintegy leereszkedés a magasból.
A bárka ennek éppen az ellenkezője: amikor a fizikai létezés elpusztul, a bárka az, ami kiemeli és átmenti a fizikai világból azokat, akik erre érdemesek.
A méretek kapcsolják össze a szellemi és fizikai világot. Minden, amit az ember elképzel, pusztán a gondolataiban létezik. A konkrét számok azok, amik lehozzák a fizikai világba, a megvalósulás helyszínére.
