Bevezetés
Szombaton van az Arukh HaShulkhannak a jorcáitja (évfordulója), és szeretnék megemlékezni róla, mert nekem nagyon fontos. Azon gondolkodtam, hogy tudunk-e tőle valamit tanulni – lehet, hogy most tanulunk tőle valamit, lehet, hogy nem.
Az Arukh HaShulkhan egy nagyon fontos könyv, amint már említettem korábban, és most be is mutatom. A szerzője a Shulkhan Arukh zsidó törvénykönyvének minden részére írt valamit – hol többet, hol kevesebbet.
Van egy kérdés, ami mindig felmerül, vagy elég gyakran felmerül. Itt Budapesten, Magyarországon valami miatt ez egy hot topic, ez egy érdekes kérdés, úgyhogy miért ne tanulnánk erről.
Történelmi kontextus
A hetiszakaszban említik, hogy az asszonyok a bölcsek voltak. “Bölcs szívű asszonyok”, ahogy hívják őket, a kecske hátáról a szőrt tudták szőni – ez volt a bölcsesség.
Volt egy Rabbi Eliézer, akinek egy bölcs asszony kérdezett valamit – azt, hogy miért így áll és így áll a Tórában. Mivel Rabbi Eliézer nem hallott erre semmi hagyományt, inkább nem válaszolt. Azt mondta, hogy a nőknek a bölcsesség az, hogy nagyon jól tudják szőni a szövetet, úgyhogy maradjon ő is a szövetnél. Úgyhogy ennyit a nőkről.
Golinkin Rabbi álláspontja
Kivételesen azzal kezdek, amivel nem értünk egyet egyáltalán, hogy ilyen is legyen. Most volt itt, egy éven belül, ez a Golinkin Rabbi – érdekes személyiség. Ő tényleg nagy Tóra-tudós, nem lehet vitatni, hogy igen sok dolog van a kisujjában.
Nekem azt tetszett nagyon, amikor azt mondta, hogy ő szerinte az, aki használ bármilyen segédeszközt, bármilyen digitális könyvtárat, az egyáltalán ne is írjon semmit responzumot. Tehát ne adjon válaszokat halakhikus kérdésekre, ha nem tudja fejből az összeset, amiből írni akar. Szóval ilyen szempontból elég kemény vonalas, más szempontból meg lényegében az izraeli konzervatív intézet vezetője.
Én azt gondolom egyébként, hogy ezt a reform intézetet nem – most nem akarok nagyon csúnya szót mondani – nem tartanánk olyan kevésre, amilyen kevésre tartjuk, ha valóban mindenki ugyanúgy gondolkozna benne, mint a legnagyobb vezetője. De hát az egyik intézmény sem igaz, természetesen ortodox intézményekben sem az a színvonala az egyszerű diáknak, mint a legmagasabb szintű vezetőnek. De azért mondhatjuk, hogy ortodox intézményekben a követelményszint magasabb.
Ebben a responzumban Golinkin Rabbi azt akarja érvelni, hogy a címéből is kitűnik: szabad hallgatni, szabad női éneket hallgatni. Lényegében elolvashatjátok, megnézhetitek, szép forrásokat hoz.
A probléma gyökere
Ami nekünk érdekes, nála valamiért ez egy kicsit be van akadva, hogy amit csinálnak a vallásosak, az ortodoxok – nem én vagyok a vallásosak, mert ő is vallásosnak számítja magát – amit csinálnak az ortodoxok, az a “humra” (szigorítás). Ez a Hatam Sofer találta ki, hogy ő felkapta azt a kisebbségi véleményt, hogy valóban nem szabad hallgatni.
A források vizsgálata
Nézzük meg, hogy hogyan van igazából, ha a teljes palettát szemügyre vesszük. Nagyon szimpatikus nekem ez a Rabbi Manning – őneki a forrásgyűjteményei óriásiak. Mindenbe belemutogat, ahol a történet kezdődik.
A talmudi alapok
A Talmud nyilván mondja, hogy “kol be-isha erva” – ami azt jelenti, hogy a nők hangja “erva” (tabunak számít). Ezt abban a kontextusban mondja, hogy ne imádkozzunk mellette. Várjunk csak – ne imádkozzunk amellett, hogy egy nőnek fel van fedve a teste, hanem legyen szíves rendes öltözékű nők mellett imádkozni, vagy ne nők mellett imádkozni.
Természetesen ez egy egészséges elvárás, és hasonló a helyzet az énekléssel is, vagy a női hanggal is. Ezt mondja a Berakhot traktátus 24. oldala. Hát ebből bizony az égvilágon semmi sem következik.
A Shulkhan Arukh álláspontja
A Shulkhan Arukh két helyen tárgyal a “kol be-isha” téma körében, és két helyen hivatkozik a Talmudnak az előbb említett és egy másik szugyájára is. Az egyik a Shema mondása – természetesen ez volt az eredeti kontextus.
A nagy kérdés, a nagy dilemma, hogy szeretnénk-e mi kivenni ebből a kontextusból. Ha csak a Shema részt nézzük – az Orakh Khayim (a Shulkhan Arukh négy részből áll: Orakh Khayim, Yoreh De’ah, Even Ha-Ezer, Khoshen Mishpat), és az Orakh Khayim az, ami imáról és vallási és ünnepi témákról szól.
Abban van, hogy amikor Shemát mondunk, azt hogyan mondjuk, és itt áll a harmadik pontban: “Yesh li-zzeher mi-shemiasz kol ze-emer isha” – itt már hozzátesz, kell őrizkedni attól – őrizkedni magyarul a tiltás szinonimája – őrizkedni attól, hogy női énekhangokt hallgassuk, amikor a Shemát olvassuk.
Ha csak ennyit olvasunk, ebből úgy tűnik, hogy Golinkin rabbinak igaza van – tök nyugodtan elmehetünk egy Madonna koncertre hallgatni Madonnát, hiszen valószínűleg ott nem fogunk Shemát mondani, ha csak ezt vesszük alapul.
Az Even Ha-Ezer szakasz
De ha ugyanannak a Shulkhan Arukhnak az Even Ha-Ezer részét nézzük meg? “Le-histarek min ha-arayot” – eltávolodni az erkölcstelenségtől.
Ott mit mond? “Tzarikh adam le-histarek me-ha-nashim me-od me-od” – nagyon-nagyon kell őrizkednie az embernek a nőktől. “Asur le-karev lahem” – ne közeledjen hozzájuk, ne gesztikuláljon. “Einav, yadav, raglav” – szemével, kezével, lábával. Etikátlan utalásokat ne tegyen.
“Le-ehok mi-hen, asur le-tzakhek imahen” – ne viccelődjön, “le-hakeil rosho” – ne könnyelmüsködjön. “Kelal, af le-havi be-yofi” – ne bámulja. “Afilu le-hareiakh besamim” – parfümét ne szagolja. “Asur asur le-tzalel” – mai időben egyébként érdekes.
Bizonyos részei a halakhának aktuálissá válnak, nagyon-nagyon aktuálissá válnak, amikor az ember a hírekben olvas különböző egyházakban történő botrányokról. Az erkölcstelenség és hogy lejáratják magukat az emberek – “hashchafah”, akár sok esetben eljutnak ilyen botrányok kapcsán öngyilkosságig. Ez életveszélyes dolog.
Gyakorlati irányelvek
“Asur le-histakel be-nashim” – ne nézze őket. Ez volt akkoriban egy probléma – mosás a parton, és azt közben nézni. “Asur le-histakel be-vgadim tzvu’im” – megvizsgálni a színes ruháját. “Afiluhu makira gam she-hu” – még akkor sem, ha nincs is rajta.
“Gam she-hu le-harher arahah” – ha ez esetleg egy gondolati láncot ne indítson be. Találkozott egy nővel, ne haladjon utána – négy ammával mögötte maradjon le. Vagy mellette, vagy előtte haladjon, ne járjon mögött.
Ne is menjen közel az ilyen veszélyes zónákhoz. Ha olyan szándékkal pillant akár csak a kisujjára is – ha olyan szándékkal pillant akár csak a kisujjára is, és nem pedig azért, mert éppen csak normálisan – akkor az olyan súlyos elbírálás alá esik, mintha valami tiltott helyre nézett volna.
Az “erkölcstelen hang” kérdése
Mi ez az erkölcstelen hang? Itt már nem az imáról van szó. Itt már nem a Shema mondásáról, vagy az imádkozás közbeni zenehallgatásról van szó. Itt már explicit arról van szó, hogy ha már távolodunk “az arayot”-tól, távolodunk a kísértéstől.
Mit mond erre az Arukh HaShulkhan? “Kol be-isha erva, u-ferusho ra-pergon, de-kol haneh le-inyan keriash Shema” – igaz, hogy tilos hallgatni a nőt, csak a Shema olvasása idején, mondja a Mordekhai, mondja a Ra Pergon.
A Rosh, szintén XIII. századi vélemény: “Umas nashi, kol be-isha mah she-nakhra kah ra-helef, perusho ish mah kah u-lo le-inyan keriash Shema” – nem csak akkor, ha Shemát mond.
Szóval nagyon-nagyon régóta ősi rabbik ezen vitatkoznak, hogy ez csak Shema idején van, vagy nem csak Shema idején van, de mi végül is abban maradunk, hogy nem.
Modern értelmezések és könnyítések
Most vannak nagyon szép könnyítések, ezeket bemutatom. Van egy olyan énekhang, vagy nem énekhang. Szabad-e hallgatni a rádióban a női éneket? Vagy szabad-e élőben, a koncerten hallgatni? Nem nagyon.
Nézzük meg Rabbi Bleich “Contemporary Halakhic Problems” művét. Fent van a Sefaria-n, megnézhetitek. Nagyon szépen, strukturáltan írja le. Itt van “Miscellaneous Questions” – egyéb kérdések. Tök jó angolul leírja, jó hosszan. Kezdi a Talmudtól, és utána jön az összes vélemény.
Különböző könnyítések
- Kórusban lehet egy könnyítés, valaki szerint
- Csak nagyon rövid időre lehet egy könnyítés
- Németországi híres könnyítés: hogy azért, hogy zsidó zsidóval házasodjon, volt egy ilyen ifjúsági csoport – ez Rabbi Weinberg nagyon híres könnyítése
A rádió kérdése
A rádióval kapcsolatos vélemények:
- Könnyítő vélemény: Tzitz Eliezer
- Maharam Schick: hihetetlen, hogy a szigorító magyar rabbi, aki most benne van a hétvégi újságban is – a Maharam Schick, aki nem könnyítéseiről híres, itt is azt mondja, hogy könnyítés
- Tévéhez és videóra nem érvényes
- Henkin Rabbi: szigorít
- Rav Wosner: Helkat Ya’akov – közepes vélemény Rav Ovadja szerint
Az csak attól függ, hogy felismered-e. Érdekes. Többféle hang egyszerre. Fiatal lányok, ha még nem nagyon-nagyon kislányokról van szó.
Egyébként tudjuk, hogy nem így működik – a haredi zenében a lányhangokat kisfiúk produkálják, nem pedig kislányok, úgyhogy ez a probléma is megoldódott.
Korai vélemények
Elmondtam a könnyítéseket, elmondtam a korai véleményeket, elmondtam a pszak halakhát. Függetlenül attól, hogy Shemát mondasz vagy sem, mindenképpen tilos hallgatni az éneklésüket – és ezt mondja a Rosh.
Ez azért érdekes, mert Golinkin Rabbi azt mondta, hogy ezt később találták ki a Beit Shmuel meg nem tudom milyen “aharonim” (késői kommentátorok). Hát a Rosh eléggé korai vélemény.
Én persze ki vagyok Golinkin Rabbihoz képest, aki csuklóból ír responzumot – én sehol nem tartok ehhez, és én keresőket használok, tehát nem is írhatnék, nem is lenne jogosultságom. Ezzel együtt a keresők mégiscsak képesek arra, hogy megtalálják ezt a korai véleményt, amiben igenis az van írva, hogy ne tegyük, és valóban ez az a gyakorlat, amit követünk.
Gyakorlati következtetések
Alapvetően minden ilyen ügyben a nagy szabály az, hogy tanulni mindig szabad – a véleményeket átnézni mindig szabad, megkérdezni, hogy mit vitatkoznak, tök jó dolog. Megnézni a könnyítéseket és megkérdezni egy rabbit – ez mindig jó dolog.
De hogy mit csinálunk végül, azt az dönti el, hogy mit csinál a zsidó vallásos társadalom egésze a nagy rabbik döntése alapján. A nagy rabbik döntése alapján, akik most élnek.
Ha ezek a nagy rabbik, akik most élnek, őbennük fel sem merül elmenni egy koncertre, akkor bennem sem merül fel, hogy elmenjek egy koncertre, mert ők azok, akik ezeket a kérdéseket “paszkenolják” (eldöntik).
Pontosan ez a tény, hogy a gyakorlatban minden rabbi, aki most él és mozog, ilyen részletkönynyítéseket keres és ezekbe kapaszkodik, azt jelenti, hogy biztos, hogy semmiféle kérdés nem merül fel bennük, hogy most akkor tilos-e vagy sem. Hanem egyszerűen így értelmezzük, hogy ezt mi kvázi magunkra vettük, és nem feszegetjük, hogy “de volt egy Ráv Hai gáon, aki nem úgy mondta”.
Oké, a Rav Hai gáon az volt a XIII. században – ez tény és való, és nagyon büszkék vagyunk rá sok minden más miatt, de most már nem ezt a véleményt követjük.
Történelmi kérdések
Érdekes kérdés merül fel: ha ez így van, hát akkor hogy énekelt Deborah? A Deborah énekelt, a Deborah a Bírák könyvében. Hogy létezik az?
Vagy például, hogy lehet, hogy voltak asszonyok, akik – a Talmud írja – gyászoló énekeket énekeltek. A gyászbeszéd közben ez volt nekik a dolguk.
Szóval mindig lehet ilyen kérdéseket kérdezni, és lehet ezeket tanulni – tök mindegy. Ez a végeredményt nem fogja befolyásolni, de tanulni mindig gyönyörű dolog.
