Talán az év leghosszabb egybefüggő, Tóra által kijelölt különleges időszaka kezdődött meg nemrég, Peszách ünnepe elején: az omerszámlálás időszaka.
„És számoljatok magatoknak az ünnep másnapjától [mimáchárát hásábát], a naptól, amikor a lengetés omerjét hozzátok, hét hetet, teljesek legyenek.” (Mózes 3., 23:15)
A számlálás vége, a folyamat csúcsa, az ötvenedik nap: Sávuot ünnepe. A Tóra nem elégszik meg annyival, hogy Sávuot ünnepét Peszách után 50 nappal tartsuk. Nem elég csak a napokat számolnunk, hanem a heteket is kell. A 30. napon például így mondjuk: „ma van az omer 30. napja, ami 4 hét és 2 nap az omerben.”
Mi a jelentősége a hét hét számolásának? Ez két kérdést foglal magában: 1. mi a hetes szám jelentősége, és 2. miért van megszorozva saját magával?
Ha a számok jelentőségét akarjuk megérteni, akkor – különösen így Peszách után – a legkézenfekvőbb az ismert gyerekdalhoz fordulnunk (Echád mi jodéá – Ki tudja, mi az egy?), mely látszólagos egyszerűsége mögött mély igazságokat rejt.
E dal szerint a hét a hét napjainak felel meg. Ezáltal látszólag nem lettünk sokkal okosabbak, hiszen a hét nap viszonylag absztrakt fogalom. Igazán értelmezhető jelentősége csak a hetedik napnak van. A 7 előtt azonban azt találjuk, hogy az 5 Mózes öt könyvének, 6 pedig a Misna, a Szóbeli Tan hat rendjének felel meg.
Mindezt már segít kontextusba helyezni Bölcseink tanítása:
„Mindig ossza az ember három részre a tanulását: egyharmad Szentírás [Tanach], egyharmad Misna, egyharmad Talmud.” (Kidusin 30a)
E háromféle tanulás nemcsak három különösen fontos, nagy szentségű eleme hagyományos irodalmunknak, hanem három típust is meghatároznak. Az elsővel kapcsolatban alapvető titkot oszt meg velünk Rámchál Derech Hásém című alapművében:
Mose Cháim Luzzato (1707-1746), kabbalista és rendszerező, az Árizál / Jichák Luria rabbi negyedik generációs tanítványa. Derech Hásém című könyvében újradefiniálja és struktúrába szervezi a Tóra és a zsidó vallásos életvitel legalapvetőbb fogalmait, mindegyiknek a mélységét röviden feltárva.
„A sokféle hatás [háspáá] közül, amiket a Teremtőtől kaptunk, a teremtmények szükségletére, van egy, ami magasabb az összes többinél. […] Ezek a Tóra öt könyve, a próféták könyvei és a szent iratok. Olyan módon helyezte beléjük ezt a hatást, hogy még ha csak ki is ejtjük a szavakat, már meg is szerezhetjük azt.” (4:2:2)
Az 5-ös szám és az általa jelképezett Tóra felel tehát meg az inherens szentségnek, a legszentebb szövegeinknek, melyek olvasása által mintegy közvetlenül inspirálódhatunk a Teremtő Bölcsességéből.
Ez azonban önmagában nem elegendő, mivel mi nemcsak inspirálódni szeretnénk, hanem a gyakorlati életünket is a Tóra iránymutatásai szerint akarjuk vezetni. Ezt jelképezi a 6-os szám és a Misna, ami nem más, mint a törvények egyszerűsített, rendbe szedett változata. Ez a szint jelképezi a száraz információkat, az égi Tóra földre lehozott változatát.
Ha ez így van, akkor a 7-es szám a Talmudnak felel meg. A Talmud pedig a Misna elemzése. Az értelmezés, az elmélyülés, az emberi gondolkodás, ami vízként öntözi meg és termékenyíti meg a Tóra fáját.
A 7-es számnak megfelelő alapfogalom tehát: a részletezés. Számos szentírási bizonyítékot találhatunk erre. Amikor például a Tóra arról ír, hogy milyen büntetéseket kapunk a parancsolatok megszegéséért, ott ismétlődik a fogalom: „hétszeresen, a bűneitekért” (Mózes 3., 26:18). Vagyis sokszorozódnak, sokfélék lesznek a büntetések.
Hasonlóan, Salamon példabeszédeiben azt találjuk: „Hétszer esik el az igaz – de felkel” (Példabeszédek 24:16). Itt is, a hetes szám azt jelképezi, hogy az igaz ember képes túltenni magát a kudarcok sokféleségén, és megerősödni általuk, nem pedig feladni.
Ez tehát a hetes szám magyarázata. Mit jelent azonban a hétszer hét?
Az a tény, hogy a Tóra előírja számunkra, hogy tudnunk kell, hogy éppen a hétszer hét nap melyikében tartunk, a tudatosságunkat növeli. Ezen belül is ismeretes a követelmény, az egyik útja a Tóra megszerzésének: „aki tudja a helyét” (ld. Ávot 6:6).
Tudnunk kell, hogy hol a helyünk, kinél vagyunk nagyobbak, kinél kisebbek, ahogyan a Szanhedrin tagjainak is tudniuk kellett, hogy a 71 hely közül pontosan melyiket foglalhatják el (ld. Misna Szanhedrin 4:3-4).
A Tóra által előírt halálos ítéletek meghozatalakor is egy hasonló követelményt támaszt: „És kutasd ki, és derítsd ki alaposan” (Mózes 5., 13:15). A Talmud ezt úgy azonosítja, mint 7 kérdést, amit a két tanúnak külön-külön fel kell tenni, azért, hogy a tanúságukat megerősítsük. Ez a 7 kérdés is pontosan arról szól, hogy tudja-e, hogy éppen hol tart: „Melyik évhétben? Melyik évben? Melyik hónapban? Melyik napon? Melyik órában? Milyen helyen?” (Misna Szanhedrin 5:1)
Ezen kívül a folyamatos haladásunkban is, ahogyan a szabadság megszerzésétől (Peszách) a Tóra adásáig (Sávuot) eljutunk, szintén a tudatában kell lennünk, hogy hol tartunk éppen. Ezért kell a heteket és a napokat egyaránt számon tartanunk ebben az időszakban.
