Azt kérdezte tőlem az egyik kedvenc anonim chevrutám a minap 🙂 , hogy nem kellene ünnepelnünk, hálát adnunk?
Elgondolkodtató. Vajon elég az, ha csak akkor fordulunk a Teremtőhöz, ha baj van? A zsinagógában tegnap is kértük a Teremtő áldását a hadsereg sikerére, és ma reggel is mondtunk zsoltárokat Sáchrisz után a kiélezett szituáció miatt.
Aggódunk testvéreinkért akik Izraelben vannak, és azokkal is közelebbi kapcsolatba kerülünk, akik most egyelőre ittragadtak – hiszen a légteret lezárták, akik csak pár napra ugrottak át hozzánk nyaralni, azoknak most kissé meghosszabbították a nyaralását, nem is tudni igazán, hogy meddig. (Nálunk most sábeszkor egy kicsit miattuk volt most minjen!)
Igaz, hogy még nem tudjuk, hogy mi lesz a mostani konfliktus vége és hogy ki nevet a végén. Mondhatnánk, hogy miért igyunk előre a medve bőrére? Mondhatnánk, hogy miért örvendezzünk, amikor sokan szenvednek?
Chanukakor, a görög-szír háborúk idején a hálaadó ünnepnapot 1 év után vezették be a Bölcsek (ld. Sábát 21b). Igen ám, de maga a háború még 25 (!) évig tartott, és számos áldozatot követelt.
A válaszom az, hogy a hála nagyon fontos dolog. Zsidóságunk alapvető eleme. Ezért vagyunk zsidók, vagyis jehudi, a Jehudá névből, melynek gyökbetűi hodáá – hálaadás (ld. Mózes 1., 29:35). Ez majdhogynem homlokegyenest ellenkezője azoknak, akik azt gondolják, hogy a zsidóság „üldözöttek sorsközössége”, vagyis pontosan a sérelmeik az, amit kihangsúlyoznak zsidó voltukból.
Ezért igenis adjunk hálát, mégpedig zsidó módon. A korbán todá, a megmenekültek hálaáldozata megkövetelte, hogy a megmenekült annyi kenyeret mutasson be a Szentélyben, amit meg tud osztani egy nagy társasággal, ezáltal mindenkivel meg tudja osztani a csodát, ami történt vele (Mózes 3., 7:11-15).
Ros Chodeskor, újholdkor azzal ünneplünk, hogy egy kicsit többet eszünk mint szoktunk (Sulchán Áruch OC 419:1). Azt javaslom, hogy tegyük meg ezt most is! Mutassuk ki a Teremtő felé hálánkat. Mutassuk meg Neki, hogy nemcsak a hadsereg erejében bízunk! A hadsereg óriási dolgokra képes, de isteni segítség nélkül ők is ugyanolyan erőtlenek mint mindenki más.

Ha így teszünk, azzal érdemessé válunk arra, hogy újabb csodákat láthassunk, mihamarabb, napjainkban, ámen!
(Eredeti változat: Facebook)