A legtöbb ember azt gondolja, hogy igazság és békesség ellentmond egymásnak.
“Mindig, amikor igazságos ítélet van, nincsen békesség. És mindig, amikor békesség van, nincsen igazság. Akkor mi a békés ítélet? Csak a kompromisszum.” (Toszefta Szanhedrin 1:3)
Az igazság tökéletes “kikövetelése” neméppen szokott a békéhez vezető út lenni. És gyakran viccelődunk Bagari uramon, a béke barátján, akiből azonban aligha válik az igazság hős élharcosává.
Akkor hát melyik a helyes út, amin járjunk? (Különösen ilyenkor, a konfliktusáról hírhedt Korách hetiszakaszában!)
Számomra az egyik első lecke, amit hivatásomhoz kaptam, ez volt: mindig a hosszútávú jót nézzem. Ha például olyan helyre kerülök — persze Magyarországon ilyen nincsen 🙂 — ahol valami esetleg nem teljesen kóser, és ott elkezdek emiatt “balhézni”, majd ki is rúgnak, akkor az a hely továbbra sem lesz kóser. Viszont ha ottmaradok…
Ez az életfelfogás egyértelműen a békességet részesíti előnyben az igazsággal szemben. És lehet, hogy én is.
Viszont nemrégiben rájöttem, hogy valamiféle harmónia mégiscsak van igazság és békesség között.
Vannak a természetüknél fogva konfliktusos emberek. Ezek varázslatosan (és kiszámíthatóan) ott teremnek, bármi balhé van. Izgatja őket az “esemény”, felmegy bennük az adrenalin.
Hasonlót mesélnek a Briszker Rav egyik segítőjéről is. Maga a rabbi is köztudottan felvállalta a konfliktusokat, ha szükséges volt, de a segítőjéről úgy érezte, hogy kissé túlzásokba esik e téren. Azt mondta neki: “Tudod, miben különbözik a macska és a gazdája? Mindketten az egér ellen harcolnak. Viszont a gazdája annak örül jobban, ha nem lát egeret, míg a macska annak, ha lát.”
Ez a balhés, kicsit “koráchos” embertípus megnyugtatott: mégiscsak van egyfajta összhang igazság és békesség között. A balhésnak az igazság és a békesség sem fontos. Ő feláldozza az igazságot azért, hogy ne legyen békesség, azért, hogy a másikban mindig hibát keressen, és ország-világ előtt kihirdethesse, hogy az milyen rossz.
Az “igazság embere” azonban nem így működik. Ő nem egy politikus, aki a különböző oldalak, pártok érdekét nézi, és következetesen a saját csapatát tolja, miközben a másokét lehúzza. Hanem igenis elmondja, ha valamiben a másik csapatnak van igaza. És ez a békesség erényéhez vezeti el.
Erről is tanultunk ma Korách kapcsán a napi tanulásunkon. Megnézheted itt a teljes változatot.
(Eredeti változat: Facebook)
