Van, ahol sábesz reggel már 8 órakor. Nálunk 9 órakor. Van, ahol 9:30-kor, esetleg 10:00-kor. A kényelmeseknél 10:30, és már mindjárt kezdünk is.
De vajon van közöttük bármi halachikus különbség? Szombat reggel akármeddig alhatunk az ima előtt?
A szof zmán sáchrisz (reggeli ima utolsó ideje) talmudi hátteréről tanultunk tegnap (és B”H folytatjuk ma is!), szokásos déli online tanulásunkon.
AI Dokumentum
Ez a tanítás egy rendkívül gyakorlati, mégis mélyen talmudi kérdést boncolgat: Mikor van a reggeli ima (Sáchárit) ideje, és meddig lehet azt elmondani? Különösen szombaton fontos a kérdés, hiszen sok zsinagógában a kezdés tíz órára esik, de ez vajon még belefér-e az előírt időkeretbe?
A válasz – sajnos – nem egyértelmű. A zsinagógai gyakorlat és a halachikus források között néha feszültség van. Vizsgáljuk meg, mit mond erről a Talmud, a Sulchán Áruch, valamint a Rema.
A reggeli ima ideje: Rabbi Jehuda vs. Bölcsek
A kérdés alapjául a Brachot traktátus 26. oldalán található misna szolgál, a „Perek Tfilat ha-Shachar” fejezet elején. A misna azt tanítja, hogy a reggeli ima (Tfilat Shachar) délig mondható. Rabbi Jehuda azonban szigorúbb álláspontot képvisel: szerinte csak négy halachikus óráig (kb. 10:07-ig) mondható el a Sáchárit.
Ez a különbség meghatározó, mivel a gyakorlatban sok zsinagóga csak 10 órakor kezdi az imát, és ez szinte biztosan azt jelenti, hogy a közösség nem végez a Sáháriszszal 10:07-ig.
Délutáni és esti imák ideje
Rabbi Jehuda és a bölcsek nemcsak a reggeli, de a délutáni és esti ima idejét illetően is eltérnek.
-
Délutáni ima (Minchá):
A bölcsek szerint napnyugtáig lehet imádkozni. Rabbi Jehuda viszont a „plág haminchá”-ig, azaz napnyugta előtt másfél halachikus órával határozza meg a végét. Ha napnyugta például 18:01-kor van, akkor a plág haminchá kb. 17:05-re esik. -
Esti ima (Mááriv):
Itt a különbség még markánsabb. A bölcsek szerint az esti imának nincs rögzített ideje (ein lah keva), míg Rabbi Jehuda szerint napnyugtáig lehet elmondani. A halacha többnyire a bölcsek véleményét követi, különösen az esti imáknál.
A halachikus döntés
A Sulchán Áruch és a Rema a reggeli imával kapcsolatban Rabbi Jehuda véleményét követik, vagyis a Sáchárit négy halachikus órán belül kell elmondani. Ez körülbelül 10:07-ig tartó időszakot jelent, attól függően, mikor kel fel a nap.
Ez alapján világos, hogy a szombat reggeli 10 órás kezdés – különösen, ha a közösség lassan halad – nincs összhangban a halachikus előírással.
Gyakorlati következmények
A szombati reggeli imák menetrendje gyakran laza. Az emberek késve érkeznek, várnak a minjánra, beszélgetnek. Mire a „Borchu” részhez jutunk, már 10:15–10:20 is lehet, az Amidá pedig még későbbre esik – ezzel biztosan túllépve Rabbi Jehuda határidején.
Az imaidők spirituális mélysége
A Zsoltárok könyve 72. fejezetében szerepel az a gondolat: „Féljenek téged nappal” – ami a Talmud szerint arra utal, hogy az ima ideális ideje a nappal kezdete, vagyis napfelkeltekor van. A haszid mesterek gyakran hangsúlyozzák az ima spirituális tökéletességét akkor, amikor azt a nap első fényénél mondják el.
Izraelben például a reggeli ima könnyebben szervezhető, mivel a napkelte időpontja kevésbé ingadozik. Európában, különösen nyáron, ez sokkal nehezebb lehet. Mégis: a micva időben való teljesítése különleges spirituális értéket hordoz.
És ha lekéssük?
A Rema egy fontos gondolatra hívja fel a figyelmet: még ha nem is a kijelölt időben mondjuk el az imát, az ima akkor is számít. Bár nem teljesítjük a micvát a legideálisabb módon, az erőfeszítés és a szándék nem vész el.
A Sulchán Áruch gyakorlati keretei mellett tehát ott van a belső odaadás és a lélek szándéka is, amely Isten előtt számít. Ez különösen igaz szombaton, amikor sokan csak később érnek a zsinagógába.
AI Vázlat
1. Alapkérdés felvetése
-
Mikor van vége a reggeli (Sáchárit) imának – pontosan meddig lehet elmondani?
-
Gyakorlati probléma: Sok zsinagógában 10 órakor kezdik a szombati imát, de ez gyakran túl késő a halachikus határhoz képest (10:07).
2. Források a Talmudból
-
Beráchot traktátus 26a: Két vélemény a reggeli ima végéről:
-
Bölcsek (Chachamim): délig lehet imádkozni.
-
Rabbi Jehuda: csak a nap első harmadáig, azaz 4 halachikus óráig.
-
-
Délutáni ima (Mincha):
-
Rabbi Jehuda: csak “plág haminchá”-ig (napnyugta előtt kb. 1¼ óra).
-
Bölcsek: napnyugtáig lehet.
-
3. Halacha döntése: Kinek a véleménye számít?
-
Reggeli ima (Sáchárit): A halacha Rabbi Jehudát követi – csak 4 halachikus óráig lehet mondani.
-
Délutáni ima: Vitatottabb; van, ahol a bölcsek véleményét követik.
-
Esti ima (Maariv): Nincs fix ideje – „én la keva” (nincs meghatározott határidő).
4. A gyakorlati kérdés újravizsgálása
-
A késői szombati kezdés problémája:
-
A „Borchu” és „Amidá” gyakran 10:15–10:25 körül hangzik el.
-
Ez már túl lehet a halachikus időhatáron (pl. 10:07).
-
-
A gyakorlat (minhag) gyakran nem egyezik meg a halachikus ideállal.
5. Sulchán Áruch és Rema álláspontja
-
Sulchán Áruch (Orách Chájim 89): Rögzíti Rabbi Jehuda véleményét.
-
Rema megjegyzése: Ha valaki nem időben imádkozik, az ima még mindig számít – a szándék és az erőfeszítés is jelentőséggel bír.
6. A zsoltárok és a spirituális ideál
-
Zsoltárok 72: A napfelkelte és napnyugta az ideális ima pillanata.
-
Dávid és Salamon szerepe a zsoltárokban – spirituális és történeti értelmezések.
7. Halachikus időszámítás (Zmanim) alapjai
-
A napot halachikus órákra (sha’ot zmaniot) osztjuk:
-
Napkelte–napnyugta közötti idő / 12 = 1 halachikus óra.
-
-
A “4 óra” Rabbi Jehuda szerint ezekből számolandó.
-
Eltérő számítási módszerek (napkeltétől, hajnaltól, stb.).
