Lehet-e szombat reggel később kezdeni az imát? 2. rész – HH Chukát (H)

Hogyan emlékezhetünk meg a lubavicsi rebbe és a berlini rabbiképző alapítójának, Rav Hildesheimernek a jorcájtjáról leginkább méltóbb módon?

Mindenekelőtt azzal, hogy megemlítjük érdemeiket, melynek hatásai mindmáig erősítik közösségeinket.

Azzal is, hogy halachát tanulunk, Talmudot tanulunk, és mindehhez a modern világ eszközeinek a segítségét hívjuk. Ma éppen arra használtam az AI-t, hogy segítsen felkutatni: hol van olyan magyarázat, amelyik könnyítés fogalmaz meg a szombat reggeli ima idejének ügyében?

AI Dokumentum

Bevezetés: Különleges napok egymás után

Ma egy különleges nap van – és a tegnap is az volt. Már reggel is említettem a zsinagógában: a Teremtő gondviseléséből úgy alakult, hogy Támuz harmadikát rögtön Támuz negyedike követi. A Lubavicsi Rebbe emléknapja után Ezriél Hildesheimer emlékezete következik.

Salamon király szavai szerint:

„Az igaz ember emléke áldássá válik.”
Ezért természetes, hogy megemlékezünk az igaz emberekről. A „zécher” – emlékezet – gyöke közös az emlékezés és emlékeztetés szavaival, ezzel is jelezve, hogy az igazak tettei és tanításai inspirációt jelentenek számunkra.

A heti szakasz és a Rebbe tanítása

Bár az utóbbi időben elhanyagoltuk a heti szakasz tanulmányozását, most szeretnénk visszatérni ehhez. A Lubavicsi Rebbe gondolatai újra segíthetnek minket a megértésben.

A Tóra törvényei három kategóriába sorolhatók:

• Mispátim – racionálisan érthető törvények,

• Hukim – ésszel fel nem fogható törvények,

• Édut – tanúságtételek.

Például a szombat megtartása édut, mert tanúságot tesz a világ hatnapos teremtéséről és a hetedik napi nyugalomról. A „mispatim” olyan erkölcsi törvények, amiket emberi logika szerint is követnénk. A „hukim” viszont Isten akaratát tükrözik, nem racionálisan érthetők.

Tórai törvények és a számítástechnika párhuzamai

Ez a hármas felosztás a modern problémák elemzése során is érvényes lehet, például az NP-teljes problémák világában. Vannak feladatok, amelyek bonyolultak, és csak a megoldás ismeretében ellenőrizhetők. Ez a gondolkodásmód visszacsatolható a „mispatim”, „édut” és „hukim” kategóriáihoz.

A szombat megtartása – mint „édut” – belső tapasztalat által is igazolható. Aki betartja, érzi a hatását, aki nem, az a hiányával szembesül.

Ezriél Hildesheimer és öröksége

Ezriél Hildesheimer rabbi 1821-ben született Halberstadtban (más források szerint Kis Martonban, Magyarországon). Magyarországi szolgálata után Berlinben alapította meg 1873-ban a híres Hildesheimer Szemináriumot, amely az ortodox zsidó oktatás egyik bástyája lett.

Ez az intézmény 2009-ben nyitotta meg újra kapuit – ekkor én is ott tanultam. Itt világhírű tóra tudósoktól tanulhattam, akiknek válaszai ma is mérvadók.

1938-ban a nácik betiltották a működését, de az öröksége tovább él.

A szeminárium célja volt, hogy a rabbik ne legyenek „tanulatlanok” a világi értelmiség szemében. Ez válasz volt arra a kihívásra, amikor a hívek lenézték a rabbikat, mondván: „nekem egyetemi diplomám van, ő meg csak tórát tanul.”

Személyesen én már a rabbiképzés előtt rendelkeztem PhD fokozattal, így más irányból érkeztem a vallási tanulmányokhoz – ez lehetőséget adott a világi és vallási tudás integrálására.

Halachikus tanítás – Zmán sáhárit és áldozati rend

Tegnap a zmán sáháritról, azaz a reggeli ima időpontjáról beszéltünk. Rabbi Jehuda szerint az első harmad a napból az az időszak, amíg el lehet mondani a reggeli imát.

Ez a napfényes órák 12 egyenlő részre osztásán alapul, és ez alapján a „negyedik óra” a nap első harmada. Az imák és az áldozatok kapcsolata régi vita. A három ősatya (Ábrahám – reggeli ima, Izsák – délutáni ima, Jákob – esti ima) által bevezetett imaidők illeszkednek a szentély áldozati rendjéhez.

A reggeli áldozat ideje az ima határidejére is utal.

Rabbi Jehuda és az Édujot traktátus

Rabbi Jehuda véleményét az Édujot traktátus is támogatja, amely a tanúságokról szól. Egy történet szerint egyszer minden tanulónak lehetősége volt kifejteni a véleményét az Édujot alapján. Ez különösen fontos, mert ez a traktátus mindig a halachikus döntések szerint jár el.

Mesterséges intelligencia és a halachikus tanulás

Felmerült a kérdés: használhatjuk-e a mesterséges intelligenciát a halachikus kutatásban? Például az MI képes lehet a klasszikus irodalom gyors feldolgozására, sőt, hanganyagokból is megbízható szövegeket alkothat. Ez nagy segítség lehet, főleg, ha kevés az időnk, de meg szeretnénk érteni az adott halachikus kérdést.

Időzítés kérdése – Mikor imádkozzunk szombaton?

Fontos a szombat reggeli ima időzítése. Sok közösség kilenckor kezdi az imát, és tíz óra körül fejezi be – ez még rendben van. De mi van ott, ahol ez késik? Felmerül a kérdés: meddig halasztható az ima?

Itt lép be a Jád Efráim kommentár, amely szerint ugyan nem ideális, de van megengedett lehetőség későbbi ima elmondására is. Ugyanakkor a legtöbb döntés szerint ez nem követendő példa.

A Remo és a Muszáf időpontja

A Remo is említi, hogy a muszáf áldozat bemutatása későbbi időpontban történik. Ez is lehet egy érv a későbbi ima mellett. A „Yom HaShabbat” elve alapján azonban továbbra is hangsúlyozott a hagyományok betartása és a pontos időpontok követése.

Záró gondolat

Az ima és az áldozat nemcsak múltbeli gyakorlat, hanem a mindennapi élet spirituális szervezője is. A mesterséges intelligencia új eszköz lehet a halachikus tanulásban, de semmiképp nem helyettesíti a mély, személyes elmélyülést a szövegekben.

AI Vázlat

1. Bevezetés és Megemlékezés

• Különleges napok: Támuz 3. (Lubavicsi Rebbe) és Támuz 4. (Ezriel Hildesheimer).

• Az emlékezés fontossága: „Az igaz ember emlékezete áldás.”

• A zsidó emlékezés fogalma: „Zécher” – emlékezés, emlékeztetés, tanúságtétel.

2. Hetiszakasz és a törvénytípusok

• Három törvénytípus:

  • Mispatim: racionális, logikus törvények.

  • Hokim: nem racionális, isteni logikájú törvények.

  • Édut: tanúságtevő törvények, mint a szombat megtartása.

• Kapcsolódás a modern gondolkodáshoz:

  • Összevetés az NP-teljes problémák fogalmával (számítástechnika).

  • Egyes törvények logikusak, mások ellenőrizhetők, de nem könnyen megoldhatók – ez párhuzamba állítható a tórai kategóriákkal.

3. Hildesheimer rabbi és a Rabbiképző Szeminárium

• Élete: 1821-ben született, magyar és berlini tevékenysége.

• Hildesheimer Szeminárium: 1873-ban alapította, 2009-ben újraindult.

• Személyes kapcsolódás: A tanító maga is itt tanult.

• Ortodox oktatás és modernitás:

  • A világi diploma és rabbinikus tudás összehangolásának kihívása.

  • Társadalmi nyomás és válasz: Tóra és világi tudomány összeegyeztethetősége.

4. Halachikus rész – Zmán Sacharisz (Reggeli ima ideje)

• Reggeli ima időkerete:

  • Rabbi Jehuda szerint: a nap első harmada.

  • Jobban érthető, ha a napot három részre osztjuk.

• Áldozatok és imák kapcsolata:

  • A reggeli imát az áldozati rendhez kötjük.

  • A korban támid (mindennapi áldozat) bemutatásának ideje befolyásolja az ima időpontját.

• Édujot Traktátus: a tanúságok gyűjteménye, mely alapján halachikus döntések születnek.

5. Modern technológia és halakha

• MI (mesterséges intelligencia) a tanulásban:

  • Hangfelismerés, szövegátiratok, tanulmányozás támogatása.

  • A ChatGPT és hasonló rendszerek segíthetik a rabbinikus kutatást és tanítást.

6. Késői imádkozás kérdése

• Források:

  • Jád Efráim szerint lehetséges később is imádkozni, de ez nem ideális.

  • Remó és a muszáf áldozat kapcsán: néhány halachikus vélemény megengedi a későbbi imát is.

• Muszáf és reggeli áldozat különbségei:

  • A reggeli símáldozatot mindig időben mutatták be.

  • A muszáfot később is lehetett, ez némi rugalmasságot ad az imák időpontjának.

7. Befejezés

• Két világ összehangolása:

  • A Tóra tanulmányozása nem zárja ki a világi tudományokat.

  • A modern technológia és a halachikus hagyomány együtt is működhet.