Tudtátok, hogy a nemrégiben lezajlott iráni-izraeli háború (Operation Rising Lion) a nevét éppen a hetiszakaszunkról kapta?
És azt, hogy ugyanebben a hetiszakaszban nemcsak felkelő, de lefekvő oroszlán is szerepel?
És azt, hogy ugyanez az oroszlán jóval korábban, Mózes 1. könyvében, Jákob áldásaiban már egyszer megjelent?
Bevezetés – Bileám különleges képessége
A tanítás a Balak parsával és Bileám próféta alakjával foglalkozik. Bileám különleges képességgel rendelkezett: el tudta találni “a harag pillanatát”, amikor Isten haragja éppen tetőfokára hág. Hasonlóan ehhez, mi is megpróbáljuk eltalálni “az ima pillanatát” – azt az időt, amikor az imádságnak a legnagyobb ereje van.
Bileám áldásainak jelentősége és a Sma kérdése
A bölcsek fontolóra vették, hogy Bileám áldásait belefoglalják a Sma imába, mivel ezek olyan szépek és jelentőségteljesek voltak. Azonban végül nem ezt tették. Ehelyett a cicisz (rojt) parancsolatát építették be a Smába, annak ellenére, hogy az nem illeszkedik tökéletesen a kontextusba.
A cicisz beépítésének öt fő oka volt: maga a cicisz, az egyiptomi kivonulás emlékezete, a parancsolatok magunkra vállalása, az eretnekség tilalma, valamint az a figyelmeztetés, hogy ne kövessük szívünk és szemeink után járó vágyainkat, és ne essünk bálványimádásba.
Miért nem került be Bileám áldása a Smába?
Bileám áldásait végül nem építették be a Smába, mivel a teljes szakasz túl hosszú lett volna, és ez túlságosan megterhelné a közösséget a napi imák során. A szakasz szerkezeti problémája: A Balak parsa különleges abból a szempontból, hogy egyetlen sortörés sincs benne – folyamatosan, “faltól falig” íródott.
Az egyiptomi kivonulás említése: Bár Bileám áldásaiban is szerepel az egyiptomi kivonulás emlékezete, a Tóra sok más helyen is megemlékezik erről. Például a kamatszedés tilalmánál vagy a kettős mérce használatának tilalmánál is felbukkan ez a motívum.
A két oroszlán – felkelő és lefekvő
A tanítás központi témája a “felkelő oroszlán” és a “lefekvő oroszlán” motívuma, amely kétszer jelenik meg Bileám áldásaiban. Az első esetben (23:24) a nép oroszlánként kel fel, a másodikban (24:9) pedig oroszlánként fekszik le, és senki sem meri felkelteni.
A felkelő oroszlán (23:24): “Ez a nemzet oroszlánként kel fel, mint egy kisoroszlán úgy kel fel, és mint egy nagyoroszlán úgy emelkedik fel. Nem fog lefeküdni, míg zsákmányt nem eszik és a levágottak vérét nem issza.”
A lefekvő oroszlán (24:9): “Lehevert, lefeküdt, mint egy oroszlán, mint egy kisoroszlán. Ki fogja felkelteni? Áldottak, akik téged áldanak, és átkozottak, akik téged átkoznak.”
A Sma imaidőzítésének kapcsolata
A Sma imát este (lefekvéskor) és reggel (felkeléskor) mondjuk. Ez felveti a kérdést: melyik oroszlán-áldást kellene beépíteni a Smába? A lefekvő oroszlánt, mivel a zsidó nap estével kezdődik, vagy a felkelő oroszlánt?
A bölcsek végül a lefekvő oroszlán beépítését fontolgatták, mivel ez illeszkedik a Sma esti mondásához, ami megelőzi a reggelit. Ez tükrözi azt a zsidó hagyományt, hogy a nap az estével kezdődik.
Jákob és Bileám áldásának kapcsolata
Érdekes felfedezés, hogy Bileám áldása nem eredeti találmánya. Jákob már korábban, Jehuda fiának adott áldásában (Berésit 49:9) szinte szó szerint ugyanezt mondta: “Jehuda oroszlánkölyök… lehevert, lefeküdt, mint egy oroszlán, mint egy kisoroszlán – ki meri felkelteni?”
Ez felveti a kérdést: miért ne használjuk inkább Jákob eredeti áldását? A válasz az, hogy Jákob áldása specifikusan Jehuda törzsére vonatkozott, míg Bileám áldása az egész zsidó népre. Mivel a történelem során főleg a Jehuda törzse maradt meg (innen a “zsidó” elnevezés), és a Lévi törzse (amely a papokat és levitákat adta), praktikusabb volt az univerzálisabb áldást választani.
Gyakorlati és spirituális magyarázatok
Rasi magyarázata: Az oroszlán-áldás azt fejezi ki, hogy az Örökkévaló őriz minket lefekvéskor és felkeléskor. Mint ahogy senki sem meri zavarni az oroszlánt, az állatok királyát, úgy minket sem fog senki háborgatni alvásunk során.
Az ébredés magyarázata: A “ki fogja felkelteni?” kérdésnek kétféle értelmezése van. Az egyik szerint olyan mélyen alszunk, hogy senki sem tud felkelteni minket. A másik, pozitívabb értelmezés szerint azért nem kell senki felkelteni, mert magunk kelünk fel időben, buzgalmunkból és kötelességtudatunkból.
Záró gondolatok és továbbtanulás
Lefekvés előtt legyen egy gondolat vagy kérdés, amin az ember elmélkedhet. Ez lehet például a fenti kérdés: miért pont ezt a passzust akarták a bölcsek beépíteni a Smába?
A tanítás előrevetíti a következő alkalom témáját is: a “Ma tovu” (Milyen szépek a te sátraid, Jákob) imáról, amely a zsinagógába való belépéskor hangzik el, és szintén érdekes halachikus következményekkel bír.
