A gyakorlott zsidó már minden bizonnyal hallott arról, hogy a Tórában van mispát és chok – racionális és kevésbé racionális törvény. Ezek közül kiemelkedik a héten olvasott „vörös tehén” törvénye, mely a leginkább nehezen értelmezhető parancsolatként vált világhírűvé.
Mai tanulásunkban közelebbről is megvizsgáltuk ezeket a kategóriákat, amikről azt hittük, hogy jól ismerjük. És találtunk néhány konkurenciát is – például az édut, vagyis tanúság kategóriáját, mely van, aki szerint egyfajta hibrid, félúton chok és mispát között.
AI Dokumentum
Bevezetés a micvák típusaihoz
A tegnapi beszélgetés során szóba került, hogy a micvák (parancsolatok) többféle módon is kategorizálhatók. A legismertebb felosztás szerint három típust különböztetünk meg, de léteznek egyszerűbb, például kétosztatú rendszerek is.
Egyik kedvencem a Rámchál megközelítése, amely kétféle micvát ismer el:
-
Tóra-tanulás,
-
És minden más micva.
Ez a megközelítés humoros és provokatív, ugyanakkor jól tükrözi a tanulás kiemelt jelentőségét.
A Chukkim és Mishpatim a hetiszakaszban
Jelenlegi hetiszakaszunk különösen foglalkozik a chukkim (irracionális törvények) és mishpatim (racionális törvények) témájával.
-
Mishpatim – jogi, etikai törvények, amelyek emberi értelemmel is felfoghatók.
-
Chukkim – olyan parancsolatok, amelyek értelme nem világos számunkra, de ennek ellenére kötelezőek.
A vörös tehén példája
Az egyik legismertebb hok típusú törvény a vörös tehén (pará aduma) rituáléja. A vörös tehén hamvai által történik a halottal való érintkezés miatti tisztátalanságból való megtisztulás.
Ez a törvény különleges, mert:
-
Az, aki előkészíti, maga tisztátalanná válik.
-
Salamon király sem tudta megérteni a logikáját.
A chukim lényege: elfogadás logika nélkül
A Tóra szavai: “Zot chukat haTorah…” – „Ez a Tóra törvénye”, azt sugallják, hogy ezek olyan rendelkezések, amelyek nem igényelnek magyarázatot. A Midrás elmondása szerint Salamon ezt próbálta megérteni: „Azt mondtam, hogy bölcs leszek, de ez mégis távol áll tőlem.”
Ez azt jelenti, hogy vannak törvények, amelyek meghaladják az emberi értelmet. Ettől függetlenül kötelezőek. A chukkim betartása nem függ attól, hogy megértjük-e.
Rási értelmezése
Rási is alátámasztja ezt: „Gzérá hi milfanáj, ein lecha reshut leharher achareha.” – „Ez egy rendelet tőlem, nincs jogod utána kutatni.” A leharher itt nem azt jelenti, hogy értelmezni próbáljuk, hanem hogy megkérdőjelezzük vagy elutasítjuk.
A racionális törvények sem mindig logikusak
Sokan úgy gondolják, hogy a mishpatim érthetőek. Azonban ez sem feltétlenül igaz. Például:
-
A lopás büntetése lehet kétszeres, négyszeres vagy ötszörös kártérítés – ez sem teljesen logikus.
Tehát még a mishpatim esetében is előfordulhat, hogy a logika mögött mélyebb szándék húzódik meg, amely nem mindig egyértelmű.
A Rambam és más rendszerezések
Újabban egy harmadik fajta kategória is megjelenik:
-
Chukkim – nem logikus törvények.
-
Mishpatim – logikus, emberi értelemmel is felfogható parancsok.
-
Edut – tanúságtételek, mint például a szombat megtartása, ami emlékeztet Isten teremtésére.
Más rendszerezések, például Rav Hirsch szerint, akár hat kategória is elkülöníthető:
-
Torot
-
Edut
-
Mishpatim
-
Chukkim
-
Mitzvot
-
Avodá
Kultikus tilalmak: A sajt példája
Egy klasszikus példa a bölcsek által bevezetett tilalmakra a nem zsidóktól származó sajt esete. Ez nem Tórai tilalom, hanem rabbinikus előírás, mivel:
-
Nem tiszta állati gyomorban készülhetett,
-
Nem garantálható a kóser eljárás.
Ez a példa is jól mutatja: a bölcsek vezettek be védő rendelkezéseket, hogy megőrizhessük a rituális tisztaságot.
A tiltott elmélkedés: Miért ne kérdezzünk?
A chukkim nem értelmezése nem az értelmezés tilalmát jelenti, hanem azt, hogy ne kérdőjelezzük meg az érvényességét, ha nem értjük az okát.
AI Vázlat
1. A micvák különböző kategóriái
-
Klasszikus felosztás:
-
Chukim: nem racionális törvények
-
Mispatim: racionális törvények
-
Édut: tanúságtétel jellegű törvények (pl. szombat, ünnepek)
-
-
Alternatív megközelítések:
-
Rav Hirsch & Rambam rendszerei:
-
Rav Hirsch: 6 típus (Torot, Édut, Mishpatim, Chukim, Mitzvot, Avodá)
-
Rambam: főként 3 (Chukkim, Mishpatim, Édut)
-
2. A vörös tehén (Para Aduma) mint “chok”
-
Tóra szövege: „Zójs chukkász hatorá” – „Ez a Tóra törvénye…”
-
Miért irracionális?
-
A vörös tehén hamvai megtisztítanak a halotti tisztátalanságból, de az, aki részt vesz az előállításában, tisztátalanná válik.
-
Tisztátalanság forrásai: halott érintése, sátorban való tartózkodás
-
-
Szimbolikus tanítások:
-
Salamon király sem értette teljesen e törvény értelmét („vehi rechoká mimeni” – messze van tőlem)
-
Midrás: Mózesnek talán megadatott a megértés
-
3. A chukim értelmezésének korlátai
-
Tilos túlzottan elmélkedni a chukim jelentésén, különösen, ha az elmélkedés kételkedésbe fordul.
-
Rási magyarázata: Ezek Isten rendelkezései, amelyekhez nincs “jogunk” okot keresni.
-
“Lehárhér” fogalma: nem tiltja a gondolkodást, de a kritikai értelmezést igen
4. Mi a törvény célja, ha nem értjük?
-
Tanítás: A micvák értelme sokszor túlmutat az emberi racionalitáson, de ez nem csökkenti kötelező erejüket.
-
Összefüggés a mindennapokkal:
-
Vörös szín – Edom, piros lámpa metafora
-
5. A mispatim sem mindig racionális
-
Lopás esete: eltérő kártérítési szabályok (kétszeres, négyszeres, ötszörös), melyek elsőre nem tűnnek logikusnak
-
Társadalmi jogrendek és Tóra: Más jogrendszerek máshogy közelítik meg a büntetéseket
6. Bölcsek rendeletei és későbbi tilalmak
-
Sajt esete: Tilos a nem zsidók által készített sajt – rabbinikus rendelet
-
Gezérá: amíg új a rendelet, addig nem tesszük közzé a magyarázatát – de később esetleg igen
