Ahogy legkisebb fiam hónapról hónapra újabb „jeleket”, babaszavakat tanul meg, én is igyekszem megtanulni tőle, hogy melyik titkos jelzés mit jelent.
Ehhez képest Bileám születése óta ugyanazon az egy szamáron nyargalt, és mégsem volt képes megtanulni, hogy hogyan jelzi a szamár hogy veszélyt érez.
Ha a saját szamarát sem képes megérteni, akkor hogyan büszkélkedhet azzal, hogy „ismeri a Magasságos tudatát”??
A Talmud igen megbocsátóan nyilatkozik róla: ez a kifejezés azt jelenti, hogy ő volt az egyetlen, aki képes volt eltalálni azt az 1/15-öd másodpercet a napból, amikor az Örökkévaló haragszik.
De vajon mit szimbolizál ez a különleges, természetfeletti képesség?
Bevezetés a talmudi forrásokhoz
Milyen tanulságokat vonhatunk le Balák és Bileám történetéből? A Talmud több helyen is foglalkozik ezzel a témával, kiemelkedően a Szanhedrin traktátusban, amely azt tárgyalja, hogy kinek van része az eljövendő világban, és kinek nincs. Bileámnak nincs.
Azonban már a Talmud tanulmányozásának legelején, a Berakhot traktátusban is találkozhatunk Bileámmal kapcsolatos rendkívül érdekes információkkal. Itt olyan misztikus témák kerülnek elő, mint az, hogy mit imádkozik az Örökkévaló: “Bárcsak a kegyelmem túláradna a haragomon, és mindig kegyelemmel bánjak gyermekeimmel.” (Beráchot 7a)
Ebből a szakaszból egyébként egy közkedvelt dal is íródott.
Rabbi Jismael látomása
Rabbi Jismael ben Elisa egyszer bement a Szentek Szentjébe Jom Kippur napján, hogy ott égesse a füstölőszert. Ez valószínűleg életének legnagyobb élménye volt. Ekkor látta, hogy az Örökkévaló azt kéri tőle, hogy áldja meg őt ezzel az áldással.
De hogyan kapcsolódik ide Bileám ezekhez a magasztos témákhoz? A Zsoltár szerint az Örökkévaló csak egy pillanatra válik haragossá. Ezt a pillanatot egyedül Bileám tudta megállapítani.
A Tóra egyedülálló narratívája
Érdekes módon a Tóra itt egy teljesen egyedülálló narratívát közöl velünk. Mózes öt könyvében arról olvasunk, amit senki más nem tudhatott. Hogyan tudta Mózes, hogy mit beszélgettek egymás között Bileám és Balák, ez a két idegen népből való ember, amikor arról tanácskoztak, hogyan átkozzák el a zsidókat?
Maga Bileám is utal erre a paradoxonra áldásaiban. A 23. versben mondja: “Nincsen varázslás Jákobban, nincsen bűvölés Izraelben. Ebben az órában is elmondattatik Jákobnak és Izraelnek, mit cselekszik az Isten.” Ezzel a mondattal Bileám egy kicsit kikacsintva elárulja ennek a szakasznak technikai különlegességét: erről nekünk nem is szabadna tudnunk, mert ez nem is velünk történik. Ez egy külső szempontból írt narratíva.
A haftara üzenete
A haftarában az áll: “Emlékezzél népem, mit akart Balák, mit akart Bileám.” Miközben bejöttetek, a jó kis barátaitok el akartak átkozni titeket, és akkor jöttem én, és kimentettelek titeket. Ez azért ok a hálára.
Rabbi Elazar így értelmezi: “Tudjátok meg, mennyi jó dolgot cselekedtem veletek. Nem lettem haragos Bileám gonoszságának napjaiban. Ha haragos lettem volna, akkor nem maradt volna Izrael gyűlölőiből semmi maradék.” (Ez a Talmudban eufémizmus – gyakorlatilag azt jelenti, hogy a zsidó népből nem maradt volna semmi.)
Bileám valódi képessége
Bileám azt mondta magáról: “Tudom a Magasságos tudatát.” A Talmud erre keresetlen szavakkal válaszol: “Hát az állatának a tudatát sem ismerte, akkor honnan tudta volna a Magasságos tudatát?”
Ez arra utal, hogy Bileám még a saját szamarának nemverbális kommunikációját sem tudta megérteni. A szamár pedig megmentette az életét, mert az angyal azt mondta: “Tulajdonképpen csak téged akartam megölni, kedves Bileám, a szamarat életben hagytam volna.”
Ha valaki még a saját állatát sem érti meg, akkor hogy beszélhet arról, hogy „ismeri az Örökkévaló tudatát”?
Az egy pillanat haragja
Bileám egyetlen valódi szuperképessége az volt, hogy el tudta találni azt az egy pillanatot, amikor az Örökkévaló haragos. Mennyi ez az egy pillanat? 1/58888 része az órának (körülbelül 1/15 másodperc). Senki a világon nem képes ezt a pillanatot pontosan megállapítani – Bileámot kivéve.
Gyakorlati következmények
A Toszafot egy híres kérdést tesz fel: Mit mondhatott volna Bileám egy pillanat alatt? Talán azt, hogy “Kalém” – végezd ki őket. (Ez majdnem ugyanaz a szó, amit Józsué mondott Eldádról és Médádról.)
Vagy másképp: miután elkezdi átkozni őket, abban a pillanatban kezdi el, akkor onnantól tovább folytathatta volna akár naplementéig. Ha eltalálja a kezdőpontot, felszáll a vonatra.
Ebből a zsidók egy praktikus törvényt vontak le saját imádságukra vonatkozóan. Ha a délutáni imát legalább naplemente előtt kezded el mondani, akkor még akkor is jó vagy, ha elhúzódik utána – akárcsak Bileám esetében.
A cádik ellentéte
Bileám a tökéletes ellentéte a cádiknak, az igaz embernek. Mi az, amit egy nagy tóratudós akar elérni természetfeletti képességeivel? Közbenjár a Teremtőnél, hogy megmentse népét Isten haragjától, irgalmat kérjen, jó dolgokat kérjen (például Mózeshez hasonlóan)
A cádik segít nekünk, a mi javunkat akarja. Nem azt nézi, hogy mit csinálunk rosszul, hanem az előnyeinket nézi, és azt viszi tovább az Örökkévalónak üzenetként: “Láttad, hogy ezek a zsidók milyen szépen viselkednek? Megérdemelnek valami jutalmat.”
A végső ellentét
Bileám pontosan ennek a paródiája. A haragnak a pillanatát, azt az egy pici időpillanatot kapja el, amikor haragos. A cádik minél tágasabb perspektívában gondolkodik, Bileám a lehető legkisebb pontra fókuszál.
Mi a cádik legmagasabb szintje? A devekut – ragaszkodás az Örökkévalóhoz, állandó kapcsolat. Ahogy Dávid király mondta: “Az Örökkévalót tartottam szemem előtt mindig.”
Ehhez képest Bileám mit csinál? A lehető legkisebb pontot találja el az egész napból – egy tizenötöd másodpercet. Nem érdekli a tartós kapcsolat az Örökkévalóval, nem érdekli az irgalom. Csak pontosan a harag pillanata kell neki.
