Bálák történet jelentősége
Ez egy különlegesen érdekes hetiszakasz, amely a Talmudban két fontos helyen kerül említésre Bálákkal kapcsolatban.
Érdekes nyelvészeti megfigyelés, hogy a magyar “balek” kifejezés esetleg a héber “Bálák” névből származhat. Bálák ugyanis valóban egy “balek” lett abban az értelemben, hogy hatalmas összeget fizetett egy olyan szolgáltatásért Bileámnak, amit végül nem kapott meg – a zsidók elátkozását. Paradox módon azonban mégsem járt teljesen rosszul.
Bálák jutalma
A hagyomány szerint Bálák azért, mert áldozatokat mutatott be az Örökkévalónak, jutalmat kapott: tőle származott le Dávid király, és Dávid királytól fog származni a Messiás. Ez különösen érdekes, mert felvet egy fontos kérdést a messiási leszármazással kapcsolatban.
A Dávid-házi királyság kérdése
A Királyok könyvében látható, hogy hosszú ideig működött a természetes királyöröklés Jehudában. Mindig az apa után a fia következett, egészen Dávidtól lefelé. Ha azt mondjuk, hogy Dávid házi király lesz a Messiás, az nem olyan egyszerű, mint ahogy sokan gondolják.
Matematikailag néhány generáció után mindenki mindenkivel rokon lesz, tehát elvileg mindenki Dávid leszármazottja. A lényeg azonban az, hogy a Dávid-házi királynak generációkon keresztül fiú után fiú leszármazásának kell lennie – ez már jóval nehezebb követelmény.
Bálák genealógiája
Bálák jutalma az volt, hogy tőle származott Rút, a moábi nő, aki ismert a Rút könyvéből. Rúttól pedig Dávid király, és Dávid királytól a Messiás. Ez azért történt, mert Bálák áldozatokat mutatott be az Örökkévalónak.
Kapcsolat a Haftárával – Jiftách (Jefte) története
Az előző szombat haftárája Jiftách történetét beszéli el. Jiftách egy bíra volt abban az időben, amikor még nem voltak királyok. Érdekes személyiség volt – törvénytelen gyermek, akit testvérei elűztek. Később “maffiavezér” lett, üres emberek csatlakoztak hozzá.
Jiftách teológiai üzenete
Jiftách egy érdekes teológiai kijelentést tesz az ellenségnek küldött békéltető üzenetében: “Ti kapjátok azt, amit a ti istenetek ítél nektek, mi pedig kapjuk azt, amit a mi Istenünk ítél nekünk.”
Ez felvet egy fontos kérdést: hogyan ítéli meg az Örökkévaló azokat, akik tévesen hisznek?
A “Tinok senisbá” koncepciója
A zsidóságban létezik a “Tinok senisbá” (elrabolt gyerek) fogalma. Ez olyan gyermekre vonatkozik, akit elraboltak, és soha nem hallott a zsidóságról. Nyilvánvaló, hogy nem kaphat büntetést azért, mert nem tartja be a zsidó törvényeket.
A Talmud utáni rabbik ezt a logikát kiterjesztik olyan emberekre is, akik szekuláris társadalomban nőnek fel. Bár hallottak a Tóráról, de környezetükben azt látják, hogy az emberek nem tartják be, mégis jól élnek.
A kettős ítélet elve
Az isteni ítélet kétféle lehet:
- Objektív ítélet: Miért nem ismerted fel az igazságot, amikor szembesültél vele?
- Szubjektív ítélet: Saját rendszered szerint legyél következetes.
Ez magyarázza Jiftách üzenetét is: még a saját logikátok szerint sem helyes, amit csináltak.
Bileám szerepe
Bálák felbérelte Bileámot a zsidók elátkozására, de Bileám rosszabbul járt. A Talmud szerint Bileám mindig az ellenkezőjére gondolt, mint amit mondott. Amikor megáldotta a zsidókat (“Milyen szépek a hajlékaid, Jákob!”), valójában azt akarta, hogy ne legyenek zsinagógák.
Bileám mint teurgista
Bileám a teurgia (isteni akarat kierőszakolása) csúcsa. Többször kérdezte az Örökkévalótól, hogy mehet-e átkozni, és végül engedélyt kapott. Ez felveti a kérdést: meg lehet-e változtatni a teremtő akaratát?
Rabbi Elazar ben Pedat története
A Talmud mesél egy szegény rabbiról, aki kómában volt éhségétől. Látomásában az Örökkévaló azt mondta neki: “Meg tudnám változtatni a helyzetedet, ha visszatekerném a teremtést az első napra, és ott valamit átváltoztatnék.” A rabbi azt válaszolta: “Akkor inkább hagyjuk.”
Ez mutatja, hogy bár elvileg megváltoztatható a teremtés rendje, de ez olyan radikális beavatkozást igényelne, hogy inkább nem érdemes.
Bileám a Talmudban
A Talmudban két fő helyen szerepel Bileám:
1. Sanhedrin traktátus (10. fejezet)
Ez a híres “Perek Helek” (“Mindenki része”) fejezet, amely azt tárgyalja, hogy “egész Izraelnek van része az eljövendő világban”. Bileám azok között szerepel, akiknek nincs részük az eljövendő világban. A Talmud két hosszú oldalon keresztül elemzi az ő történetét.
2. Berachot traktátus (12b oldal)
Itt halahcikus (törvényi) szempontból tárgyalják Bileámot. Arról van szó, hogy a bölcsek be akarták volna építeni Bileám történetét a Shema imába, de végül túl hosszúnak bizonyult.
Bálák valódi motivációi
Miért akarta Bálák elátkozni Izraelt? A Tóra szövege alapján nem a katonai fenyegetéstől félt. A szöveg így fogalmaz:
“Megijedt Moáv a néptől, mert sokan voltak. És megundorodtak Izrael fiai miatt.”
Bálák nem azt mondta, hogy le fogják győzni őket, hanem: “Fel fogják legelni az összes környezetünket, ahogyan az ökör föllegeli a mezőnek a füvét.”
A Netziv magyarázata
A Netziv (volozsini Rosh Yeshiva) szerint ez antiszemita érzelmek megnyilvánulása volt. Bálák azt mondta, hogy “körülöttünk” fognak legelni – vagyis beismerte, hogy őket magukat békén fogják hagyni.
A valódi ok az volt, hogy irigykedtek a zsidók magas szintjére és fontosságára. Nem tudták elviselni, hogy a zsidók magasabb szinten vannak. Ez az antiszemitizmus egyik lehetséges magyarázata: az elit és az egyszerű nép közötti különbség miatti irigykedés.
Összegzés
A Bálák-történet több fontos tanulságot hordoz:
- Az isteni igazságszolgáltatás figyelembe veszi az ember hitelvilágát
- A jó szándék (áldozatok bemutatása) még rossz motiváció mellett is jutalmat érdemel
- Az antiszemitizmus gyakran irigykedésből fakad
- A teurgia (isteni akarat kierőszakolása) lehetséges, de korlátozott
- A Messiás származásának kérdése összetettebb, mint ahogy sokan gondolják
