Még sábesz előtt elcsíptünk néhány utolsó szikrát a vörös tehén témájából. Például a kohén orvosok halacháiból kaptunk egy rövid ízelítőt. Arról is szó volt, hogy miért kell a Tóratanulónak „kenyéren és vizen” élnie, és ha így van, akkor miért probléma, hogy az ammoniták és moabiták nem jöttek elénk kenyérrel és vízzel?
Bevezetés – A vörös tehén rejtélye
A hetiszakasz eleje a vörös tehénről szól, amely a Tóra egyik legkülönlegesebb törvénye. Ez az a különleges előírás, amely szerint hozni kell egy vörös tehént – de miért? A vörös tehén az érthetetlen dolgok szimbóluma lett: amikor valami nem érthető, azt szokás mondani, hogy “olyan, mint a vörös tehén”.
Ez valóban jó hasonlat, mert a vörös tehén esetében tényleg fordított a logika. A szokásos sorrend az lenne: “ha ilyen probléma van, akkor ezt és ezt kell tenni” – egy ha-akkor típusú utasítás. A vörös tehénnél azonban minden a fejére áll: először meg kell csinálni a vörös tehén szertartását, és csak aztán derül ki, mire való egyáltalán.
A vörös tehén rendeltetése
A vörös tehén arra szolgál, hogy a halott általi tisztátalanságtól megtisztítson valakit. A Tóra kétféle halotti tisztátalanságot említ:
- Közvetlen érintkezés: “Ha valaki megérint egy halottat, akkor tisztátalan lesz hét napig” – ezt a vörös tehén porával lehet megtisztítani.
- Sátor általi tisztátalanság (Tumat Ohalim): Ez egy teljesen egyedülálló jelenség a Tórában, amikor valaki egy fedél alatt tartózkodik halottal.
A tisztátalanság fokozatai
A Tórában többféle szintű tisztátalanság létezik. Érdekes módon, ha a táborok rendszeréből nézzük (három tábor, ahonnan különböző tisztátalanokat küldtek ki), a halotti tisztátalanság a leggyengébb – hiszen Mózes magával vitte József csontjait, és a léviták táborában lehet halotti tisztátalanság.
Más szempontból viszont ez a legdurvább tisztátalanság, mert egyedül erre vonatkozik a “sátor általi tisztátalanság” – ha valaki egy fedél alatt van halottal, akkor tisztátalan lesz.
Gyakorlati következmények – A kohén orvos esete
Ez különösen problematikus a kohének (papok) számára. Egy kohén általában nem léphet be kórházba, mert a kórházakban halottakkal találkozhat. Ráv Mose Feinstein szerint egy kohén orvos csak akkor dolgozhat ilyen helyen, ha a szerződésében kikötik: zsidó halott esetén jogában áll távozni a munkahelyről.
Felmerül a kérdés: zsidó és nem-zsidó halottak esetén van-e különbség? A válasz érdekes: a tisztátalanság fogalma csak zsidókra vonatkozik – nem-zsidók nem lehetnek tisztátalanok, csak zsidók.
A sátor szimbolikája
A Talmud (Sabbat 83b) gyönyörű magyarázatot ad a sátor fogalmára:
“A Tóra szavai nem teljesülnek másokon, csak azokon, akik megölik magukat felette.”
Ahogy a Tóra mondja: “Ez a Tóra: amikor az ember meghal a sátorban.” A sátor itt a Tóra-tanulás szimbóluma. Miért sátor? Mert Jákobról mondja a Tóra: “Jákob egyszerű ember volt, sátrakban lakó” – és ezek Sém és Éver sátraiban való tanulást jelentették.
Mit jelent “meghalni a Tóra felett”?
Ez nem azt jelenti, hogy fizikailag meg kell halni, hanem hogy:
- Nem szabad közben telefont nyomkodni
- Nem szabad a Facebookot nézni
- Nem szabad az üzleti ügyekkel foglalkozni
- Meg kell “halnia” mindennek más számára, és csak a Tóra számára kell elérhetőnek lenni
A fájdalmas élet paradoxona
A Pirké Avot (Az atyák tanításai) szerint: “Ez a Tóra útja: kenyeret sóval egyél, vizet mértékkel igyál, a földön aludj, fájdalmas életet élj, és a Tórával fáradozz. Ha ezt teszed, boldog vagy és jó neked – boldog vagy ezen a világon, és jó lesz neked az eljövendő világban.”
Mi a paradox ebben? Hogyan lehet egyszerre fájdalmas az élet és mégis boldog az ember? A magyarázat: ha valaki képes elvonatkoztatni az evilági hívságoktól, akkor nem fáj neki annyira, ha valami hiányzik. Aki hozzászokott a luxushoz, annak fáj, ha nincs. Aki viszont függetleníti magát ezektől, az mindent el tud engedni, és ezért boldog lesz.
Kenyér és víz jelentősége
Érdekes kapcsolat van a “kenyér és víz” említése között itt és a Tóra másik részében, ahol az amonita és moábita népeket azért utasítják el, mert “nem jöttek elétek kenyérrel és vízzel”. Nem azért utáljuk őket, mert karddal jöttek elénk (ezt megértjük, mert védik a honukat), hanem azért, mert nem hoztak enni-inni.
Ez az alapvető vendéglátás hiánya mutatja az önzőséget. A Tóra üzenete: “Nem kell nekünk olyan ember a közösségbe, akiben nincs benne az, hogy a másik szükségletéről gondoskodjon.”
Három dolog csökkentése
A Talmud szerint ha valaki három dolgot csökkent, azt már fájdalmas életnek számítják:
- Beszéd
- Alvás
- Evés
Ez az “eljövendő világ élete” már ebben a világban.
Ben Jehójada magyarázata
A bagdadi főrabbi, Ben Jehójada érdekes szójátékkal magyarázza: “Mi van a Tóra betűk előtt?” A héber ábécé szerint a Tóra (תורה) betűi előtt álló betűkből kijön a “sakdanut” (שקדה) szó, ami igyekezetet jelent.
Tehát a “Tóra felett” való meghalás azt jelenti: igyekezet által ölje meg magát a Tóra tanulásában.
Záró gondolatok
A tanítás két nagy rabbinikus véleményt mutat be:
- Rés Lakis: Átvitt értelmezés – az ember “ölje meg magát” a tanulásban való igyekezetben
- Rabbi Jochanan: Szó szerinti értelmezés – még a halálos ágyon is folytassa a tanulást
Volt példa olyan tanítványra, aki súlyos betegségben, kórházi ágyon is hallgatta a Tóra-tanítást fülhallgatón keresztül – szó szerint betartva a “amikor az ember meghal a sátorban” tanítását (Davidovics Joszi z”l).
A vörös tehén rejtélye így kapcsolódik össze az élet legnagyobb kérdéseivel: hogyan éljünk úgy, hogy a tanulás és a szellemi növekedés álljon a középpontban, miközben nem válunk közömbössé embertársaink szükségletei iránt.
