Posted in

Rabbi Jehuda, Salamon király, és a Tóra logikája – HH Chukát (Cs)

Salamon király nem jól tette, hogy okosabb akart lenni a Tóránál!

Legalábbis a Talmud szerint (Szanhedrin 21b). Legalábbis első pillantásra…

A Tóra szerint a királynak nem lehet túl sok felesége, „nehogy eltérítsék a szívét” (Mózes 5., 17:17). Salamon viszont azt mondta, hogy neki lehet, mert az ő szíve nem fog eltérülni.

Hogy is mondhatott ilyet? Vajon lehetséges a Tóra logikájába belemenni – azt mondani, hogy ha az indoklás nem érvényes, akkor a törvény is megszűnik? Ez vajon nem eretnekség?

Nem igazán, hiszen egyetlen oldallal előbb a híres tannaita, Rabbi Jehuda látszólag szintén ugyanezt mondta: ha nem térítik el a szívét, akkor lehet több felesége a királynak.

Ez aztán már igazán furcsa: még a rabbik sem tanultak volna Salamon király hibájából?

A Vörös tehén – חֻקָּה (hok) jelentése

Rási azt mondja: a vörös tehén egy „hok” – olyan törvény, aminek értelmét nem tudjuk felfogni. Azt mondja:

„חֻקָּה – גְּזֵרָה הִיא מִלְּפָנַי, אֵין לְךָ רְשׁוּת לְהַרְהֵר אַחֲרֶיהָ”

Azaz: „Ez egy rendelet tőlem, nincs jogod utána elmélkedni.”

Mit jelent a „lehárhér”?

A „lehárhér” többféleképpen értelmezhető:

  1. Elmélkedni, kutatni a törvény értelmét – mintha meg akarnánk fejteni.

  2. Kritizálni, megkérdőjelezni – azt mondani, hogy „ez értelmetlen”.

Ez a két jelentés ellentmond egymásnak:

  • Ha kutatom az értelmét, feltételezem, hogy van értelme.

  • Ha nem kutatom, mintha azt mondanám, hogy nincs értelme.

Ezért fontos, hogy mikor és hogyan van jogunk kutatni a Tóra logikáját.

Mit tegyünk, ha két értelmezés lehetséges?

A válasz: a Talmudi bölcsekhez kell fordulni. Nézzük meg, mit mond a Szanhedrin Traktátus 21a oldala egy másik micváról: a király feleségeinek számáról.

Szanhedrin 21a – A király és feleségei

A Tóra azt mondja:

„לא ירבה לו נשים”
„Ne sokasítsa magának a nőket”

A Misna magyarázata szerint:

  • Maximálisan 18 felesége lehet a királynak.

  • Rabbi Jehuda azonban azt mondja: lehet több is, ha nem térítik el a szívét.

Salamon király esete

Salamon királynak sok felesége volt – és valóban, el is térítették a szívét. De ő maga így érvelt:

„Én sokasítok, de engem nem fognak eltéríteni.”

A Talmud kritizálja őt ezért – végül a feleségek eltérítették.

A kérdés

Miben különbözik Salamon király és Rabbi Jehuda álláspontja? Mindketten azt mondják, hogy a feleségek számának kérdése attól függ, eltérítik-e a szívet. Ha Salamon nem érvelt jól, akkor hogyan mondhatja ezt Rabbi Jehuda?

A logika és a törvény értelmezése

Ezt kapcsoljuk vissza a vörös tehén kérdéséhez. A Tóra azt mondja: ne gondolkozz rajta. Akkor miért engedi meg Rabbi Jehuda, hogy a logikája alapján értelmezzük a törvényt?

A Talmudban találkozunk azzal az elvvel:

דורשין טעמי דקראMagyarázhatjuk a Tóra törvényeinek okát.

Ez vita tárgya: Rabbi Jehuda szerint néha lehet, Rabbi Simon szerint inkább nem.

A válasz: különbség van az emberek és a szituációk között

A Misna példát is hoz: Abigáil – Dávid király felesége, híresen jámbor asszony. A Misna megengedi, hogy különbséget tegyünk asszony és asszony között.

Salamon célja nem személyes volt

Salamon király szent cél érdekében vett el sok feleséget:

  • Hozni akarta a világbékét, a megváltást.

  • Minden néppel rokon akart lenni.

  • A szentség szikráit akarta begyűjteni a világ népeiből.

A hibája abban állt, hogy:

  • Olyan nőket vett el, akik bálványimádók voltak.

  • Ezek az asszonyok negatív hatással voltak rá és a népre.

Rabbi Jehuda viszont másról beszél

Rabbi Jehuda csak olyan asszonyokkal kapcsolatban mondja, hogy nem térítik el a szívet, akikről előre tudjuk, hogy jámborak – például mint Abigáil.

Ez objektíven megítélhető: ha az asszony előélete rendes, akkor feltételezhető, hogy nem téríti el a szívet.

Összefoglalás – A kérdések és válaszok

1. Hogyan lehetséges, hogy valaki sok feleséget vesz el, és mégsem térítik el a szívét?

→ Mert nem mindegy, kik azok a feleségek. Egy jámbor asszony, mint Abigáil, nem ugyanaz, mint egy bálványimádó hercegnő.

2. Mi a különbség Salamon király és Rabbi Jehuda között?

→ Salamon saját mércéje szerint ítélte meg a feleségeket, nem a Tóra objektív elvei szerint. Rabbi Jehuda viszont objektív kritériumok alapján engedi meg a sok feleséget.

3. Lehet-e magyarázni a Tóra logikáját (טעמי דקרא)?

→ Igen, de csak bizonyos határokon belül, és csak akkor, ha a szituáció objektíven értékelhető – mint a király feleségeinek esete.

Kabbalisztikus záró gondolat – A Chidá magyarázata

A Chidá szerint Salamon célja:

  • A szentség szikráinak begyűjtése volt.

  • Ez egy mély, kabbalisztikus cél: kivonni a jót a gonosz köreiből.

De a Tóra nem engedi ezt a célt, ha az eszköz nem helyes:

  • „לא ירבה” helyett ő azt olvasta, hogy „לי ירבה” – „nekem sokasítson”.

A Bét Jehuda közösség rabbija, diplomáját a berlini ortodox rabbiképzőben szerezte meg (Rabbinerseminar zu Berlin). Ezt megelőzően a budapesti Lativ Kolel Talmud csoportjában, valamint a jeruzsálemi Or Száméách jesivában is tanult. Mindeközben matematikusként szerzett egyetemi MsC diplomát és fizikából (adattudományokból) doktorált.