Elul hónap kezdete
Elérkeztünk Elul hónaphoz. Mindenkinek szép Elul hónapot kívánok!
Ez a hónap különleges, hiszen a szefárdok ekkor kezdik a szelichot imákat, mi askenázok pedig csak a hónap utolsó hetében. Ugyanakkor a hónap lényege mindenki számára a cuvá (megtérés).
A pát ákum kérdése
Felmerült a pát ákum, a „nem zsidó kenyere” körüli szabály.
Régen a kenyér csak lisztből és vízből készült, ma viszont különféle adalékanyagok is vannak benne. Vannak gyárak, amelyeket rabbik ellenőriznek, így bizonyos termékek kósernek minősülnek, sőt a legegyszerűbb vegán pékségeket is könnyű kóserrá tenni.
Mégis, a Talmudi időben elrendelték: a kenyér alapvető szükséglet, ezért lehetőség szerint zsidó által sütött kenyeret kell fogyasztani.
„Nem csupán kenyér által él az ember, hanem azáltal is, ami kijön az Örökkévaló száján” (5Mózes 8:3).
Ugyanakkor a Talmud azt is mondja, hogy nem hoznak olyan rendeletet, „שאין הציבור יכול לעמוד בה – amelyet a közösség képtelen betartani”. Emiatt a gyakorlatban sok helyen megengedték a nem zsidó sütésű kenyeret, főleg ha nem volt más lehetőség.
A Sulchán Áruchban többféle vélemény található, de a Tur leírja:
A megtérés tíz napjában, Ros Hásáná és Jom Kipur között szigorúan ügyelünk, és csak zsidó sütésű kenyeret fogyasztunk.
Ez emlékeztet minket a tesuvára: ilyenkor többet vállalunk magunkra, mint az év többi részében. Ha egész évben nem is, legalább tíz napig szigorítunk – mert az nem lehetetlen.
Hasonló szokás, mely szerint szombaton is ügyelnek, hogy csak zsidó által gyújtott sütőből származó kenyeret vegyenek.
A király kinevezése
A hetiszakaszban ezt olvassuk:
„Tégy magad fölé királyt” (5Mózes 17:15).
A Talmud vitázik: vajon ez parancsolat, vagy csupán engedély? A Rambam szerint ez micva, amely Izrael földjén válik aktuálissá. Más vélemények szerint viszont a Tóra úgy fogalmaz, „ha majd azt mondod, hogy királyt akarok” – vagyis ez inkább az emberek vágya, nem az Örökkévaló akarata.
Sámuel próféta is ellenezte a királyságot, mondván: „csak baj lesz vele”. A történelmi tapasztalat vegyes: az északi királyok szinte mind rosszak voltak, délen fele-fele arányban akadtak jók és rosszak.
A Tóra tiltja, hogy idegen királyt tegyünk magunk fölé:
„לא תוכל לתת עליך איש נכרי אשר לא אחיך הוא – Nem tehetsz magad fölé idegent, aki nem a testvéred” (uo.).
Felmerül a kérdés: mi a helyzet a betértekkel? A Tóra sokszor parancsolja: „szeresd a jövevényt”. A betért teljes jogú zsidónak számít, mégsem lehet belőle király. A Talmudban szerepel Agripasz király története, aki sírva olvasta fel ezt a verset, mire azt mondták neki:
„Agripasz, testvérünk vagy.”
A bölcsek azonban úgy tanították: ekkor hízelegtek neki, és ez bűnnek számított.
A Szanhedrin traktátus leírja a király kötelességeit is:
- ne sokasítson lovakat, hogy ne térjen vissza Egyiptomba,
- ne sokasítson feleséget,
- ne gyűjtsön túl sok aranyat és ezüstöt.
A tilalom: visszatérés Egyiptomba
A Tóra több helyen is utal rá, hogy nem szabad visszatérni Egyiptomba. Rabbi Simon bár Jocháj szerint három ilyen hely van:
- Besálách: „Ahogy most látjátok Egyiptomot, nem fogjátok látni többé” (Mózes 2., 14:13).
- Softim: a király ne sokasítson lovakat, „hogy vissza ne térjen Egyiptomba” (Mózes 5., 17:16).
- Ki Távo: az átkok végén: „Az Örökkévaló visszavisz Egyiptomba azon az úton, amelyről mondtam, hogy nem fogtok többé látni” (Mózes 5., 28:68).
A Jeruzsálemi Talmud kifejti: a tilalom a letelepedésre vonatkozik. Kereskedni vagy hadjárat céljából szabad oda menni.
A Rambam álláspontja
A Rambam különösen érdekes, hiszen maga is Egyiptomban élt. Ő így írja le:
- Szabad a világ bármely országában lakni, kivéve Egyiptom földjén.
- A tilalom a tartós letelepedésre vonatkozik.
- Átmeneti tartózkodás, kereskedelem vagy hadjárat nem tilos.
A Rádváz magyarázata szerint a Rambam kényszerből élt ott, mert csak rövid időre akart beutazni, de a szultán nem engedte el.
Egyéb magyarázatok
- A Ritva szerint csak akkor érvényes a tilalom, ha a zsidók többsége már Izrael földjén él.
- Rabénu Báchjá szerint a tilalom azért állt fenn, mert Egyiptom erkölcstelen és bálványimádó ország volt. De amióta muszlimok élnek ott, akik egyistenhívők, szerinte megengedett.
- A kabbalisztikus magyarázat szerint az egyiptomi szent szikrákat már „kiszedtük”, nincs miért visszamenni.
