1. Bevezetés – ChatGPT használata tórai kontextusban
Az előadás elején elhangzott egy figyelmeztetés a mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT használatával kapcsolatban. Hangsúlyoztuk, hogy tilos mesterséges intelligencia alapján halachikus döntést hozni, vagyis nem lehet „paszkenolni” ChatGPT segítségével. Azonban bizonyos célokra – például források megkeresésére – használható. Ugyanakkor gyakran hivatkozik olyan újabb könyvekre, mint például Jabia Omer (Rav Ovádjá Joszéf), Igrot Mose (Rav Mose Feinstein), Minchát Áser (Rav Oser Weiss) – ezeknek pontos forrásait azonban nem ismeri, ezért inkább tipikusan kitalál egy hivatkozást.
Mindazonáltal a klasszikus, régi forrásokra viszonylag jól emlékszik, és sok esetben használható. Példaként a ma reggeli beszélgetésünket említettem, amikor a mesterséges intelligencia egy adott talmudi kérdésre jól válaszolt, a Gemini azonban nem.
2. A YouTube-csatorna monetizálása – Halachikus kérdés
Felmerült egy aktuális és gyakorlati kérdés, hogy lehet-e a YouTube-csatornánkon található tanításokat fizetőssé tenni. A javaslat az volt, hogy a heti egy-két tanítás legyen ingyen elérhető, míg az archívum további része csak havidíjas tagsággal legyen hozzáférhető. A kérdés tehát: Szabad-e pénzt kérni a Tóra tanításáért?
A hetiszakaszban tanultak alapján világos, hogy Mózes ingyen tanította a Tórát, tehát nekünk is így kell eljárnunk. A mesterséges intelligenciát azonban segítségül hívtuk az érvek összegyűjtésére – nem döntéshozatalra. A kérdés összetettsége miatt ez egy olyan téma, amelynek nincs egyértelmű precedense a forrásokban, és amely a Talmud tanulmányozásán keresztül érthető meg.
3. Mi számít Tóra tanításának, és mikor lehet érte pénzt kérni?
A fizetős tagság ötlete egyértelműen „necces” – bizonytalan határeset. Ugyanakkor léteznek fizetős tórakurzusok, például a Lemaan Yilmedu, amelyek világszínvonalú tananyagokat kínálnak, és jelentős díjat kérnek érte. Ezeket nyilvánvalóan a legkomolyabb rabbik engedélyezték, tehát az ilyen struktúrák halachikusan megengedettek.
A lényeges különbség abban rejlik, hogy ezek előre fölvett, strukturált tananyagok, nem pedig a tanulás nyers valósága. Ha a mi esetünkben a paywall mögött a Zoom-tanulások szerkesztett változatai szerepelnek (vágott videó, felirat, forráslap, időbélyeg), az nem maga a tanítás, hanem egy feldolgozott, kényelmi szolgáltatás – így ez nem akadályozza a micva teljesítését. Az élő tanuláson való részvétel továbbra is ingyenes marad.
Ez hasonlítható ahhoz, amikor valaki könyvet ad el vagy DVD-n, CD-n, USB-n árulja a tanításait.
4. A mesterséges intelligencia gyengeségei – A Gáza-kutatás esete
Másik példaként egy kérdést említettem: van-e éhezés Gázában? Kértem a Geminit, hogy gyűjtsön adatot arab nyelvű videókból, és készítsen összegzést a véleményekről. A válasz súlyosan torz volt, egyoldalú, kizárólag az amerikai módszer ellen szólt. Hiába kértem újra, a rendszer nem tudott más véleményt bemutatni – annak ellenére, hogy az ellenkező bizonyítékokat tartalmazó videóját kézzel megadtam. Ez súlyos hiányosság, különösen azért, mert a mesterséges intelligencia „kutatás” funkciója elvileg erre hivatott: hosszú idő alatt, több forrást vizsgálva, kiegyensúlyozott eredményt adni.
A tanulság: ne higgyük, hogy ha valamit nem talált meg, az nem is létezik. A mesterséges intelligencia jelenleg nem alkalmas arra, hogy komplex, valós idejű, többoldalú kutatást végezzen. Ez torzítja az igazságot, különösen, ha azt hisszük, hogy egy ilyen kutatás teljes körű.
5. Tóratanulás és fizetség – Halachikus források vizsgálata
Visszatérve a tanulás és pénz kapcsolatára, megvizsgáltuk a klasszikus forrásokat.
a) Kolél tanuló (avrech)
A kollel egy intézmény, ahol felnőttek tanulnak, és támogatást kapnak a tanulásukért. Ezt egy vagy több gazdag ember finanszírozza, micvaként. Ez nem jesiva, ahol a diák fizet, hogy tanulhasson – a kollelben a felnőtt tanulók pénzt kapnak.
b) Idő rögzítése a tanulásra
A Sulchan Aruch előírja, hogy az ember rögzítsen magának időt a Tóra tanulására, és még akkor se hagyja el, ha pénzt ígérnek neki helyette.
„Az ember menjen imádkozni, majd tanulni, és ne mulasszon el egy alkalmat se, még akkor sem, ha sok pénzt kereshetne azzal az idővel.” (Sulchan Aruch)
c) Pénzért tanulás és az idő rögzítése
A Sááré Tesuva kétségét fejezi ki, hogy a kollel tanulója maga rögzíti-e az idejét, vagy azt más (pl. az ösztöndíjat adó szervezet, vagy a vezetője) határozza meg. Ez hatással lehet arra, hogy teljesíti-e a micvát. Más források azt írják, hogy bizonyos esetek – például gyerekek tanítása vagy bíráskodás – nem számítanak tanulásnak ilyen értelemben, még akkor sem, ha azok is tanulással járnak.
Más vélemények szerint még a tanítás is számíthat tanulásnak, akkor is, ha az ember már tudja, amit tanít. De vitás, hogy a fizetség miatt elvész-e a micva.
6. A gyakorlati következtetés
A mi esetünkben – ahol senki nem kap fizetést, és mindenki önként jön tanulni – világos, hogy a tanulás valóban az idő rögzítésével történik, és így teljesítjük a micvát. A fizetős tartalmak pedig nem magát a tanítást, hanem annak szerkesztett, kényelmesebb formáját teszik hozzáférhetővé.
