Ezekben a napokban két nagy rabbi jorcájtját is tartjuk: a Toszfot Jomtovét és a Nachlas Jehosuáét. Röviden bemutatom őket, hiszen személyesen is rokonaim.
Toszfot Jom Tov
A Toszfot Jom Tov (R. Jomtov Lipmann Heller, 1579–1654) híres rabbi, a Misna egyik legjelentősebb kommentátora volt. Prágai főrabbiként működött 1627-től. Akkoriban Prága rabbinak lenni egészen más rangot jelentett, mint ma: a város a zsidó szellemi élet központja volt, és csak a legkiválóbb tudósok kerülhettek erre a posztra.
A Misna kiadásaihoz két fő kommentár tartozik:
- Bartenúrai R. Ovadja, aki összefoglalta és magyarázta a talmudi részeket, hasonló szerepben, mint Rási a Talmudnál.
- Toszfot Jomtov, aki kiegészítette a hiányzó mélyebb elemzéseket, hasonlóan ahhoz, ahogy a Toszafot teszik a Talmudban.
A Toszfot Jomtovval való rokonság távoli, de családi kapcsolatunk dokumentálható.
Nachlas Jehosua
A Nachlas Jehosua közelebbi rokonom volt, bár kevésbé ismert rabbi. Saját jesivát vezetett Győrszigeten, 40–50 tanulóval. Közvetlenebb családi ági leszármazás révén is kapcsolódom hozzá: a Wodianer családból származott, amelyből én magam is. A híres Wodianer Fülöp és leszármazottai révén közeli rokon, sőt, a Chátám Szófernél tanult.
Az ő jorcájtja esik éppen erre az estére, így külön is szeretnénk megemlékezni róla.
A hetiszakaszhoz kapcsolódó tanítás
A hetiszakasz három egymást követő különleges témával kezdődik:
- Jefat toár – a szép ábrázatú hadifogoly nő (akit a Tóra szabályokkal próbál kizárni a megerőszakolásból).
- Áhuvá usznuá – a szeretett és a gyűlölt feleség törvénye (az elsőszülött jogait nem lehet elvenni, még ha a „gyűlölt” feleségtől született is).
- Ben szorér umore – a makacs és ellenszegülő fiú, akiről a Talmud a Szanhedrin traktátus 8. fejezetében hosszasan értekezik.
A Nachlas Jehosua kommentárja ehhez a harmadik részhez kapcsolódik.
A lázadó fiú és a bor
A Tóra így írja le a makacs fiút:
„Lesz egy embernek egy ellenszegülő, makacs fia, nem hallgat apja és anyja szavára, és megfeddik őt, de nem hallgat rájuk. Megfogja apja és anyja, kiviszik a város vénei elé, és mondják: ‘Ez a mi fiunk dőzsölő és iszákos’” (Mózes 5. 21:18–20).
A Misna és a Talmud részletesen sorolja, milyen feltételek mellett lehet valakit ben szorér umore-nek nevezni: lopott pénzből kell bort és húst fogyasztania, meghatározott mennyiségben. Ezek a feltételek szinte teljesíthetetlenek – a bölcsek így biztosították, hogy gyakorlatban ne kerüljön sor ilyen halálos ítéletre.
A Talmud a bor szerepét külön kiemeli. Rabbi Chániná azt mondja:
„A bor csak azért teremtetett, hogy vigasztalja a gyászolókat, és hogy a gonoszok megkapják általa jutalmukat.” (Szanhedrin 70a)
A Példabeszédekben (31:6–7) ezt így olvassuk:
„Adj részegítő italt az elveszőnek, és bort a keserű lelkűeknek.”
A Talmud szójátékot alkalmaz: a „séhár” (ital) helyett „száchár” (jutalom) értelmet ad, és a „elveszőt” a gonosz emberre érti, aki így a kevés jó cselekedetéért megkapja földi jutalmát.
Noé és a bor – 13 (vagy 14) jaj
A Talmud a bor káros hatásait Noé történetéhez köti (1Móz 9:20–21):
„Elkezdett Noé, a föld embere, és szőlőt ültetett. Ivott a borból, megrészegedett és lemeztelenedett sátrában.”
E szakaszban többször ismétlődik a jajszó: „váj” – „jaj”, amely a borból fakadó bajokra utal. A bölcsek tizenhárom „jajt” számolnak össze Noé történetében. A Nachlas Jehosua azonban idéz egy midrást (Beresit Rábá 36), ahol Rabbi Jochánán szerint valójában tizennégy jaj szerepel.
A Neciv tanítása – apai és anyai tanítás
A Neciv (Haamek Davar) a vers azon részére koncentrál, hogy a fiú „nem hallgat apja és anyja szavára”. A Mislé (1:8) alapján így magyarázza:
- Az apa szava a muszár – a feddés, az erkölcsi útmutatás.
- Az anya szava a tanítás a helyes szokásokról, a világ gyakorlati dolgairól.
Ez a kettő együtt adja az élethez szükséges útmutatást:
- Az apai tanítás inkább a magasabb, szellemi dimenziókra utal.
- Az anyai tanítás inkább a hétköznapi életre, a derech eretzre.
Aki mindkettőt elutasítja, az sem a Tóra útján, sem a világ útján nem jár.
A Neciv szerint ezért a Tóra hangsúlyozza: „nem hallgat apja és anyja hangjába” (kolám), nem csak a hangjukra. Vagyis a tanítást nem felszínesen kell meghallgatni, hanem belehallgatni, elmélyülni benne, megérteni a logikáját és összefüggéseit.
Zárás
A Talmud egyik véleménye mondja, hogy a ben szórér umore törvénye soha nem valósult meg. A tanítás célja tehát mélyebb erkölcsi üzenetet hordoz: mindannyiunk feladata, hogy ne lázadjuk el sem a Tóra isteni tanítása, sem a próféták, sem a bölcsek gyakorlati útmutatása ellen.
A tanulás során nekünk is „bele kell hallgatnunk” a Tórába, elmélyülve részleteiben, hogy valóban épüljünk belőle. Ez adhat erőt az elul hónap napjaiban, hogy méltón készüljünk az új évre, és elnyerjük a jó bepecsételést.
Teljes gépi átirat (YouTube / Gemini)
A Toszfot Jomtov és a Náhlász Jehósuá
Ezekben a napokban is különleges napok vannak, mert most volt a Toszfot Jomtov jorcájtja, és most lesz a Náhlász Jehósuá jorcájtja, és röviden bemutatnám őket. Ők a rokonaim, azt mondja a Geni. A Toszfot Jomtov a híresebb, de távolabbi rokonom is, ugye nagyon távoli, nagyon közeli rokonom nem lehet. 1579-ben élt, ugye aki akkor élt, nagyjából azok mindnyájan a rokonaink, ha megcsináljátok a matekot, akkor kijön, hogy annyi idő után, ugye, hogyha az embernek van először csak két fia, vagy három, aztán annak is, és annak is, és annak is, és annak is, és visszamegyünk valahány generációra, akkor egy idő után már mindenki rokona lesz mindenkinek mindezzel együtt.
Örültem, amikor kiírta a Jenny, nagyon szép magyarázat a Misnára. Ugye van a mindig tanuljuk a Talmudhoz a Rásit és a Toszfotot, és mindig ugye a Rási az az alapmagyarázó és a Toszfot az a mélyebb összefüggések és és távolabbi kapcsolatoknak a feltárásáról szól. A Misna az pedig az, hogy csak kiveszegetjük csak a misnákat a Talmúdból, az egy újabb fejlemény. Az egy kicsit már instant generáció, ugye, hogy itten mi misnázgatunk, mert miért misnázgassunk, miért ne tanuljuk meg az egész Talmudot úgy, ahogy van. De a Mishna azt kiadták, kiadta a Bartenúrai Óvadja rabbi. Ez viszonylag újabb fejlesztése neki, hogy ő lényegében a talmudi részeket szummázta benne. Szóval kicsit ő olyan a Misnában, mint a Rási, ahol van Rási, ahol van Talmud, ezt megteheti, ahol nem, ott akkor a saját kútfőjéből és egyéb máshonnan összeantologizált információkból szokta csinálni. A Toszfot Jomtov még később. Ő pedig akkor megcsinálta hozzá a Toszfotot, ami hiányzik a Misnából. Úgyhogy már egy modern Mishna kiadást azt úgy adnak ki, hogy Mishna, másik oldalon a Rási és és a helyett a Bartenúra és és a Toszfot Jomtov van a harmadikon.
A Toszfot Jomtov. Ő egy nagyon nagy rabbi volt. Prága főrabbija volt. Hát az az akkoriban, ugye 1627-ben, azért Prága főrabbijának lenni, azt valljuk be, hogy az nem olyan szintű dolog, mint most Prága főrabbijának lenni, mert akkor Prágában nem lehetett leejteni egy tűt, tele is tele volt zsidókkal, nagyon-nagyon komoly volt. Szóval ott nem is engedtek akárkit főrabbinak lenni, csak a lehető legkiválóbb tóratudósokat. És természetesen a Toszfot Jomtov az az volt, úgyhogy büszke vagyok rá, hogy ő az én második unokatestvérem. Azt mondja a Jenny, 12 times removed, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a déd-dédapámnak az unokája. Tehát ez azért egy izé, mert ugye úgy lehet valaki a hány dédapád van ugye kettő az ediken, 10-edik hány 10-ik nagypapája van az embernek? Hát 1024, ugye? Papa, mama, apja, anyja, apja, anyja. Kétszer kettő, kétszer kettő. Úgyhogy az annyi. Úgyhogy erre is eléggé nagy a valószínűség. De ha megnézzük, akkor ez a itt ez a brother, ez a Smuel Zanville. Ő a 12. nagypapám, ugye? És az ő apukája, ez a rabbi Simon Beneliézer. Ő pedig az én 13. nagypapám, és a rabbi Simon Beneliézernek a fiának, a lányának a fia, a Toszfot Jomtov.
Hát ennél közelebbi rokonom a Náhlász Jehósuá. Olyan értelemben szia. És és neki pedig ma este van a Jorcátja. Ő nekem közelebb rokonom, igaz, kevésbé is ismert rabbi. Úgy volt akkoriban az ő idejében, hogy egy ilyen egyszerűbb rabbinak, hát azt mondja, volt egy jesivája Győrszigeten, 40-50 tanulóval. Viszont amiért örültem neki, amikor fölfedeztem őt, azért van, mert Wodianer gyerek vagyok. A anyukám az Vodiáner, úgyhogy ez frankón, tehát ez konkrétan egyenes ági. Anyukámnak egyenes ági apja. Apja. Apja, apja, apja. Tehát a anyukámnak, az apukának, az apukának, az apukának, az apukának, az apukának, az apukájának. Ugye ez a ez itt is ez a Jákob és a Fülöp. Ez a Fülöp, ez volt a a híres, őróla van Wikipédia szócikk is. A Móric Vodiáner az nekem csak az ötödik nagypapám. És a Móric, a Vodiáner Móricnak a Jákob az a unokája, úgyhogy ő tényleg egy közeli rokonom. És a Hátem Szofernél tanult. Nem egyenes ági felmenőm viszont, hanem ilyen unokatestvérem, első unokatestvérem ötször removedolva, azt mondja a Jenny. Úgyhogy ez a Vodiáner Fülöp, ez egy ilyen híresebb ember volt, és itt ír akkor ő kapcsán a a Jehósuáros, akit Kozmannak is hívtak, és fönt van fönt van a Hebrewbookson az újdonság.
Úgyhogy gondoltam, hogy akkor emlékezzünk meg róla úgy, hogy hogy ami a heti szakaszhoz kapcsolódik egy kicsit és amit ő is tanít, abba csak egy pillanatra kukkantsunk bele. Van a heti szakaszban, azzal kezdődik, nézzétek meg. A a ez a ez a három különleges párséval kezdődik. Az esfá tajár, a szép ábrázatú asszony, gyakorlatilag a megerőszakolt hadifogoly, és az, hogy hogy próbál a Tóra lebeszélni arról, hogy ilyesmit tegyél. A másik a ahuvásnuo, a szeretett és a gyűlölt asszony. És nem lehet a gyűlöltet hátrányban részesíteni azért, mert ő gyűlölt. A gyűlölt az itt mindig a Tórában relatív értelemben gyűlölt. Tehát két feleség közül van egy preferált feleség, de nem azért az elsőszülött. És ugye az elsőszülöttet nem lehet kisemmizni ez miatt. És a harmadik a híres a Ben Sáiró Majre, a makacs és ellenszegülő fiú, aki nem hallgat az Atya és anyja szavára, aki annyira híres, hogy a Talmudban, a Szánhedrin traktátusban egy egész fejezetet neveztek el róla. A Szánhedrin nycadik fejezete az csak a Ben Sáiru Majról, a lázadó fiúról szól. És nézzük meg, hogy milyen tanítást mond nekünk a rokonom, ötödik unokatestvérem, Jehósuá Kozman rabbi. Ennek kapcsán idézi a Talmudot.
Mé mos hajav. Mikortól számít úgy, hogy hajav? Ugye hát mielőtt belerohanunk ebbe, te megmutatnám akkor a túrai részt. “Lesz egy embernek egy ellenszegülő makacskodó fia, nem hallgat apja hangjára, anyja hangjára és megfeddik őt, és akkor sem hallgat rá.” Szovszvó vivi majci ajzik rajvel sárj. Megfogja apja és anyja, kiviszi őket város véne jelé, a kapuk elé. Ezikaj bénu nénusaj lélvaj hát… és akkor ezt mondják neki, hogy lényegében mi a bűne, dőzsölő és iszákos. Mit jelent az, dőzsölő és iszákos? Itt mondja a Misna, bózorki, sok bort és sok húst kell innia. Ez ez ez nem annyira sok. Ez egy ez egy jókora becsületes lakoma. Ez nem egy ilyen versenyevő versenymennyiség, de ez egy ez egy ez egy tisztességes mennyiség. És ennek ugye lopottnak kell lennie. Tehát ez olyan teljesíthetetlen feltételek vannak. Nyilván ebben amire garantálják, hogy ne következtethessen, ne következhessen be ilyen csúfság, de mindenesetre ő itten most csak a a mennyiségre fókuszál ebben a részben, és ja, lopnia kell, nem szabad tudnia, mit nem lehetne. En sorolja föl az összes olyan kizárót, ami ami miatt ő nem számít úgy, mint Ben Sáiró Majre.
És ennek kapcsán hozza a Talmud azt a témát, hogy mi a probléma a borral. A G’mara’s discussion turns to wine in general. A Talmud elkezdi csak a csak a borst tárgyalni. Jó Már Ránán azt mondja Rá khán lajnivró bajlom. Csak azért teremtetett a világba a bor, hogy vigasztja gyászolokat és hogy kifizettetni az gonoszoknak a díját. Tudjátok mit jelent az? Kifizettetni a gonoszoknak a díját. A gonoszok azok olyan emberek, na most már tényleg megjöttek. Reméljük. A gonoszok olyan emberek, akik alapvetően há, sok rosszat csinálnak és kevés jót. Olyan, hogy csak rosszat csinál és semmi jót, az nehéz. Azt meséltem, hogy volt nekem a matematika szakon egy főnököm, egy tanárom, nagyon imádtam, nagyon vicces okos ember volt. Ő mondta, hogyha egy vizsgázó a vizsgán csak jót mond, vagy csak rosszat mond, az ötös. És kérdeztem őt, volt már valaha, hogy olyan jött, aki csak rosszat mond? azt mondja, nem, soha nem volt ilyen. Ez egy teoretikus dolog volt, amivel ő azt kívánta szemléltetni, hogy hogy nem lehet csak rosszat mondani. Na, ugyanez a helyzet itt a zsidóságban a rossz emberekkel. A rossz emberek azok főleg a rossz dolgokat szeretik csinálni, de azért időnként csak elrontják és becsúszik nekik véletlenül hibaként egy-egy jó, ugyanúgy, ahogy a jó emberek jót szeretnek csinálni, és nekik is úgy hibaként becsúsznak a rossz dolgok. Azt mondja, ez az a saer sóim, ez a fizetsége a gonoszoknak, hogy a jó cselekedeteiért kapná kapják a a jutalmat. És ezt így értelmezi a Salamon király példabeszédeiben ezt a mondatot. Adjál séhárt. A séhár az sör vagy egyéb részegítő ital, alkoholos ital, pálinka, azokat fordítja. Így ajvéd annak, aki elvész. Já és bort marfes a keserű lelkűeknek. Mit jelent ez?
Hát ez ilyen vigasztalásféléket jelent. Ugye akinek keserű a lelke annak adá bort, hogy vigasztalja. És a sét ezt ő átpöttyözi, átpontozza szóvicces szójátékkal, hogy sar, hogy ez a fizettség, ez a fizetsége a gonoszoknak. És az ajvéd, aki elveszik, azt ő itten a gonosz emberre vonatkoztatja. A gonosz ember az végül el fog veszni az ő lelke. De igazából a szöveg eredetije azt gondolom, hogy nem erre gondolt, hanem a izére gondolt. Csellengő, magabizonytalan ilyen világban kódorgó emberekre gondolt, hogy azokat vigasztalni azzal. Ugye különféle dolgokat sorol föl itt a borral kapcsolatban. És ennek kapcsán Dúrás Ajvér Galileé magyarázta az a galileai vándorla wovinen. 13 jaj van mondva a borról. Ez a bizonyos Noé lerészegedése témában. A Tóra azt mondja, hogy ez a bizonyos Ben Sáiró Majré, ez a bizonyos lázadó fiú, ami őt a bűnbe viszi, az a az a bor és a hús. És ennek kapcsán a bortnakásairól értekezik a Talmud. És ennek az apropóján jön be a képbe a bor. És ennek az apropóján jön be az ötödik unokatestvérem, a Náhlász Jehósuá rabbi. Bár jó najakiádomo. Elkezdett Noé a föld embere lenni. Vajita kerem és ültetett egy izét, egy keremet, egy szőlőst. Ivott és lerészegedett, és fölfedett a sátrában. Érzitek a dolgot? Az egész sztori úgy van mondva, hogy why vi vai why vi. És a why az ugye oly az ilyen jaj, ez azt akarja mondani, hogy ez a ez a bajok a bajok jönnek a borral és végigszámolja, hogy mindig jön ki belőle, mindig a bajok jönnek abból, hogyha az ember kontrollálatlanul bort iszik. Azt mondja a Náhlász Jehósuá egyébként itt az egész nyolcadik fejezetre nem sok mindenhez van a hozzáfűzése, de például ehhez van. Ube brisis Rábo Slamethez és a Midrás Rabbában azt írja a 38. Hivra honon rabia honon judvim invaj már a rabia honon ott még egyet hozzáv. Szóval nem 13 jött ki neki, hanem 14.
Na, ezzel gondolkoztam megemlékezni a rokonomról. Egy pillanatra nézzünk rá a Nevivre. Na mostan tudom, hogy ti már fejből tudjátok azt, hogy mit tanultunk tavaly ilyenkor, és azt fogjátok mondani, hogy hát ezt már tavaly is tanítottam a Ncvet, de ez egy jó NCV. Ezt át kell ismételtetni, mert én már elfelejtettem. Ha köztetek mindenki emlékszik a necir, akkor bocsásson meg, és akkor megpróbáljuk most egy kicsit másképpen mondani. Azt mondja, hogy ez a ez a fiúval az a gond, nem hallgat apja és anyjának a a hangjára. Azt mondja a nevedig szívbe széfer misl, ő is a példabeszédeket idézi. Ezzel kezdődik ugye hallgasd meg, fiam atyád tanítását, atyád fedését, és nevesd meg anyád tanítását. Mit jelent ez a dolog? A magyarázata ennek a aak apánál az apikusan örök muszárnak hívnak. Mi az muszár? Feddés. És az anyai a viselkedést, a világ dolgait tanítja, és a helyes szokásokat, és ezt hívják anyai tórának. Szóval van anyai tóra és van apai tóra. Nálunk ez egyébként tök jól kijön. Feleségem inkább a gyakorlatias aspektusaiba vízi ve az gyerekek az életnek legtöbb esetben. Nem igaz, nem mindig. Ö ez informatikai témákban inkább én, de amúgy meg inkább a feleségem. És és és a Tórásszám a az örök hívok tórának azok ilyen magasabb dolgok, azok ilyen magasztosabb, ilyen sokszor teoretikusak és muszáj.
Az a kettősség is bennem van mindig heti szakasz és halakha. Ugye mi itt tanulunk heti szakaszt és hala. A heti szakaszból tanulunk egy kis részletet, és utána tanulunk egy hala, tanulunk valami részletesebb témát. És a részletesebb téma az, hogy mit hogyan csináljunk, mit hogyan tartsunk bent. Sok esetben ilyen vallási dolgokat, és és a heti szakasz az meg sok esetben ilyen szövegmagyarázat, és sok esetben filozófia is akár absztraktabb dolgok, meg az is, hogy hogyan lehet egy szöveget értelmezni. Úgyhogy ez a fajta kettősség. Azon is gondolkoztam, hogy a Tóra még két szót használ, ha szabad ide ezt betenni. Ez a hohmá és biná. Ugye ez is bölcsesség és megértés. Szóval bölcsesség az általában a Rási úgy érti, hogy az a az maga a tudás. Nekem úgy tűnik a bölcsesség, a bölcsesség az, amikor sokat tudunk, az a tóra, az a az a az a hahaaha, az a hohma, hogy mit hogyan kell csinálni, mit hogy ír a halaká. Csináljuk úgy, ahogy a halaká írja. Betartjuk a ahhoz kell a bölcsesség, hogy emlékszünk rá, hogy mi van a halakhában. Az a bölcsesség és az isteni bölcsesség. Biná az már megértés, azt már úgy megérteni egyik dologból a másikat. Az inkább ez a Darsanut, az inkább a szövegnek az elemzése. Az inkább mondhatni egy kicsit csúnya szóval élve az a belemagyarázás, az a biná. Érdekes ugye, hogy a a bölcsesség és a megértés ezek is a kabalában ezek is meg van feleltetve. Ez is az apai és az anyai bölcsességnek. Na, mindenesetre a nev azt mondja, akkor ezért hívja úgy, hogy benér.
Óriási dolgot mond a ne. Azt mondja nev ezér jöer. A cser az aki a muszártól eltávolodik. Az aki nem csinálja meg azt, amit a muszár leír. Aki az anyának a tórjára nem hallgat, azt hívjuk úgy, hogy majre. Szó szerint tanító. Rák vonósaj hajlék lajb derekajl derek derekerec. Érdekes. Sem a tóra útján nem jár, sem a világ útján nem jár. Ami azért érdekes, mert a neívnél ez egy kettősség. Az egyik a tóra út, a másik a világnak az útja. Mintha ez két különböző lenne. A Tóra az nem arra tanít meg, hogy a világ útján hogy járjál, az két külön dolog. Akkor a Tóra mire tanít? A Tóra az valahogy a szellemi világokban való mozgásra tanít. Neked a szellemi világokban is tudod kell mozogni, meg a meg a fizikai valóságban. Ube szifrétane szajr divria Tajró és van egy másik forrás, a Sifri, ami szí Midrás gyűjtemény és az is szuperül belepasszol ebbe. Sajré, raldivre Toyro. Föllázad a tó próféták szava. Ugyanaz a dolog. A próféták semmi újat nem mondtak, tök jó pont tegnap tanultunk a próféták és a próféták azok valami isteni bölcsességet hoznak le, vagy azok rebrandingik repurpolják újracsomagolják a meglévő tóra terméket. Érdekes. Egyszer hallottam egy HDF lufd, azt mondom egy keresztény mondta, csinált egy nem tudom ilen nagy könyvesboltot vagy micsodát és mondta, hogy igazából mi egy könyvet árulunk. Többi az annak a könyvnek a izéje a újracsomagolása. Szóval különböző vallás vagyunk, mást hiszünk, de ez a speciál, ezt az aspektuszt ezzel egyet tudok érteni, hogy a Tóra az az alap, és a többi az pedig a Tórát magyarázza. Hogy a Hilél mondta, ez az alap, a többi az magyarázat. A a próféták nem mondtak semmi új dolgot, nem mondtak egy új hala, de mondtak szokásokat és helyes viselkedéseket. És ez az, amit úgy nevez, hogy hogy a anyai óra.
És akkor ez ugyanaz, amit előbb magyarázott az apja hangja és az anyja hangja. Kódboruk az apja és az anyja akkor az a megfelel az örökkévalónak és az ő tórjának és a prófétáknak és az ő tanításaiknak. Lomdumuk kaj és azt is tanulták, hogy miért nem hallgat a hangjába. Érdekes, nem hangjára, hanem hangjába. Magyarra úgy fordítjuk, hogy hangjára, csak hogy normálisabban hangozzon. Hogy jó alaposan fülelni, belehallgatni, jól megérteni a logikát. Ha a Tórát tanulsz, ha prófétákat tanulsz, akkor nem csak átszaladsz rajta, akkor megrágod, akkor figyelsz rá, akkor fülelsz bele, akkor nem hallgatsz rá, akkor nem meghallgatod, hanem belehallgatsz, akkor bök és nem lök. Szóval, hogyha kérdezni fogják, hogy miért írja a tóra úgy, hogy én énusmjáb hajlov, belehallgat a hangjába. Mit kell belehallgatni a hangjába? Mit kell belehallgatni apja hangjába, anyja hangjába? Azt mondták, hogy ne csinálja, és ő csinálta. Ez egy lázadó gyerek. A válasz az, mint amit szoktunk sokszor mondani, hogy a Tóra egy mélyebb tanítást közöl, és nem csak arra az egyesetre vonatkozik, amire a Talmud is mondja, hogy a soha nem is volt ilyen lázadó gyerek, akit emiatt kivégeztek. Szóval az alapjelentés vonatkozik erre a bizonyos lázadó gyerekre, és a mélyebb jelentés az pedig vonatkozik mi ránk egyszerű emberekre. Mi nem vagyunk lázadó gyerekek, de nekünk is feladatunk és fontos célunk, hogy hallgassunk a kétféleképpen kapott tórára, és a tórába belehallgassunk, vagyis a részleteiben is mélyüljünk el. Úgyhogy ez az, amit eddig tettünk, és ez az, amit igyekszünk tenni a jövőben is. És reménykedünk, hogy ennek érdemében sikerül szépen fölkészülnünk egy jó új évre ebben az elulhónapban, és egy szépet kiérdemelnünk. Köszönöm szépen, hogy csatlakoztatok.
