Nemrég nagy port kavart egy petíció, amelyhez sokan hozzászóltak. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés: mi a Tóra álláspontja?
Az első forrás, ami számomra ehhez kapcsolódik, a Brachot traktátus (és több más traktátus) utolsó oldala (64b):
A Tóratudósok sokasítják a békét a világban, ahogy írva van:
‘És minden fiad az Örökkévaló tanítványai lesznek, és nagy békesség lesz fiaidon.’
Ne olvasd: ‘bánájich – fiaid’, hanem: ‘bonájich – építőid’.”
Az nem valószínű, hogy mi innen Magyarországról össze tudjuk hozni az izraeli–palesztin békét, de legalább a hazai közösségen belül törekedni kellene rá.
A petíció viszont inkább megosztottságot szított: „ilyen” és „olyan” emberek szembefordításával, árkok ásásával. Ez nem a Tóra útja. A Talmud ezt a mentalitást nem támogatja.
A megszégyenítés tilalma
Mit mond a halacha arról, ha valaki Facebookon durva hangnemben támadja a másikat? Erről ír Bava Mecia 58b-ben:
„Aki elfehéríti a barátja arcát a nyilvánosság előtt, az úgy számít, mintha vért ontana.”
Valamint:
- Az, aki nyilvánosan megszégyeníti a felebarátját, egyike annak a háromnak, aki lemegy a Gehinnomba [pokol], és nem jön fel onnan.
- „Jobb, ha az embert a tüzes kemencébe vetik, mintsem hogy megszégyenítse a felebarátját nyilvánosan.” – így tanulják a Bölcsek Jehuda és Támár történetéből.
Ez különösen fontos a közösségi médiában, ahol mindig sokaság van jelen. A nyilvános megszégyenítés súlyos vétek, és bár nem minden indulatos vita esik ebbe a kategóriába, a határ nagyon vékony.
Izrael védelme és a logikai hibák
Úgy tűnik, sokan úgy gondolják, hogy Izrael a létezéséért vív háborút, ezért minden megengedett – még a megszégyenítés is. Ez hibás logika. A micvák nem szünetelnek háborúban sem – ugyanúgy, ahogy a koronavírus járvány idején sem „szüneteltek” a micvák.
Az embertárs tisztelete micva, amelyet nem írhat felül a politikai vita.
Az is téves érv, hogy „október 7. meg fog ismétlődni.” A történelem során mindig voltak merényletek, intifádák, amelyek egyszer véget értek. Az egész világtörténelemben mindezidáig összesen 4 alkalom volt, amikor egy terrortámadásnak több mint 1000 áldozata volt.
„A föld, amelyen az Örökkévaló szemei rajta vannak”
A Tóra írja Izrael földjéről:
„Ez olyan föld, amelyet az Örökkévaló, a te Istened keres; az Örökkévaló szeme rajta van, az év kezdetétől év végéig.” (Mózes 5., 11:12)
A szatmári Rebbe megjegyzi: az elején „hasana – Az Év”, de a végén csak „sana – év”. Az év elején lelkesek vagyunk, hogy „ez lesz Az Év”, de a végén előfordulhat, hogy csak „egy év volt a sok közül”.
Ez a vers arra is magyarázat, miért van mindig a világ szeme Izraelen: mert az Örökkévaló szeme is rajta van.
Lakhatnak-e nem zsidók Izraelben?
A kérdés: lakhatnak-e arabok Izraelben?
A Rambam a Hilchot Avoda Zara 10:6-ban írja:
- Bálványimádóknak tilos ott tartózkodni, még ideiglenesen is.
- Csak akkor maradhat valaki, ha magára veszi a Noé hét parancsolatát – ekkor nevezzük gér tosávnak, azaz betelepülő jövevénynek.
Mindez csak akkor lesz érvényes (minden jel szerint évtizedeken belül), amikor a zsidóság többsége Izrael földjén él [bizmán sehájovél nohég].
Tehát: igen, arabok lakhatnak Izraelben, ha betartják a Noé fiainak hét parancsolatát – köztük a „ne ölj!” tilalmát. A terroristáknak természetesen nincs helyük sem Izraelben, sem más országban.
Zárás: a béke lehetősége
A béke lehetősége mindig nyitva áll. A történelem során láttuk, hogy helyzetek gyökeresen megváltoztak – sokszor egyik pillanatról a másikra. A próféták tanítják, hogy az Örökkévaló képes váratlan fordulatokat hozni.
Ezért hinnünk kell abban, hogy a béke is eljöhet – nemcsak emberi erőfeszítésből, hanem az Örökkévaló akaratából.
Teljes AI átirat
Többen is felvetettétek itt ezt a kérdést, hogy tanuljunk róla. Rendhagyó forrásból kezdenénk, aztán rátérünk a tórai forrásokra. Popper Péter zsidó pszichológus volt, a rabbi képzőn is tanított, egyebek mellett Izraelben is volt. Írt egy könyvet arról, hogy milyen volt, amikor Izraelben volt. Leírta az átlagos izraeli társalgás beszélgetési témáit.
„Mit éltek át a holokauszt alatt? Mennyire jól tették, hogy kijöttek az országba? Milyen nehéz volt a kezdet? Milyen jó dolguk van az új bevándorlóknak. Nem becsüljük meg őket. Mi legyen az arabokkal?”
Ezen aztán jól összevesznek a jobb- és baloldalak, és mindenki hazamegy. Ezt csak azért gondoltam megmutatni, hogy nehogy valaki a mostani szituációban úgy érezze magát, hogy valami rendkívüli dolog történik. Bizonyos értelemben rendkívüli dolog történik. Ugye volt ez a petíció a palesztinok és zsidók közös ügyeiért, és nagy port kavart fel, és mindenkinek meg kell szólalnia, boldognak, boldogtalannak. Ugye miután 300-an aláírták, és akkor azok legyenek fontos emberek, akkor utána fontos volt, hogy akik a szombatújságba írnak, azok is, boldog és boldogtalan mondja el a témában a véleményét. És ezért kérdezik, hogy mi a Tóra véleménye.
Szóval a Tóra véleménye ügyében szeretnék néhány szerintem fontos forrást megosztani ezzel a témával kapcsolatban. És az első forrás, ami nekem erről beugrik, az számomra nem lehet más, mint a Brachot traktátus utolsó oldala, és megannyi másik traktátus utolsó oldala. Tudjátok, amikor befejezünk egy talmudi traktátust, az egy nagy ünnepély. Csinálunk egy nagy lakomát, és felolvassák nyilvánosan az utolsó pár sort. Lehet, hogy gondoltak a Talmud szerkesztői is arra, hogy ez így lesz. És nagyon-nagyon fontos sorokat tettek a traktátusok végére, és ez több traktátusnak is ez a vége, illetve a szabbesz reggelának is ez a vége.
Umarabianino azt mondja, azt mondja marbimajlom. A Tóra tudósok sokasítják a békességet a világban, ahogyan áll: „Minden fiad az Örökkévaló tanítványa, nagy békesség legyen a fiaidon.” Azt mondja: „Bánáich eló bánáich” – ne úgy olvasd, hogy fiaid, hanem úgy, hogy építőid. Ez a Kotóra tanulók, ezek nem is csak a fiaid, hanem az építőid. Azt mondja, „Thoras colars are those who build the peace for the generation.” Ez a magyarázat, ez valószínűleg Rusiból van. Nem Rushi, nincsen Rushi itten. Ezt a Steinsalznak a magyarázata azt mondja, hogy ők építik fel a békességet a következő nemzedékeknek.
Ugye nagyon fontos dolog a békesség. És számomra ez, ami először eszembe jut ennek a levélnek az apropóján, az nagyon fontos a szolidaritás, nagyon fontos az egyetértés, izé, de a békesség is fontos. És nemcsak a Izrael-Palesztina béke, amit mi innen sajnos nem valószínű, hogy össze tudunk hozni egykönnyen, de az, hogy legalább Magyarországon belül a békesség meglegyen, az fontos lenne. És ha már ír az ember, akkor ezt szerintem fontos lett volna szem előtt tartania. Ez a petíció, ez nem tartotta szem előtt azt, hogy ő békességet kíván. Ők elásni kívánják a csatabárdot, és árkokat meghúzni, és ilyenek és olyanok, és jobbosok és balosok. És azt gondolom, hogy ez az út nem a Tóra útja. Ez egy helytelen dolog, ami ebben úgy van írva, hogy azok, akik ilyenek, akik olyanok, és ezt már sokkal többen is megmondták, és én kizárólag ehhez csak a tórai lábjegyzetet szeretném hozzátenni, hogy a Tóra sem, a Talmud sem ezt a mentalitást preferálja.
Azt gondolom viszont, hogy az az állítás, hogy szélsőséges hangosok vannak és démonizálják a másikat, satöbbi. Hát ezt a részét viszont meg pontosan azok a kommentárok, amik érkeznek Facebookon ezekre a írásokra és a támogatóira, az sajnos éppen, hogy bebizonyítja, hogy így van. Úgyhogy ez meg a másik probléma. Tehát én most a palesztinokról egy szót sem szólok, csak egyszerűen a magyarországi zsidókról, mert ha őket nézzük így első körből, akkor azt látjuk, hogy igenis ez egy probléma, hogyha másokat démonizálunk, másokról rosszat mondunk, nem kulturáltan vitatkozunk. Most véleménykülönbség természetesen lehet, és fontos is, hogy legyen. Sőt éppen ellenkezőleg, az lenne a cél, hogy minden vélemény megszólalhasson, minden legitim vélemény megszólalhasson, ami alapos tájékozódáson alapszik.
És sokszor azt látom, hogy azt írják, hogy „te azt nem is láttad, te azt hiszed, te mindig azt hiszed, de amit a Hamasz mond, nem feltétlenül ez”. Így van. Én azt mondom, mindig meg kell hallgatni minden oldalt. Meg kell hallgatni a Hamaszt is. Természetesen meg lehet hallgatni a Hamaszt úgy, hogy kritikával, de meghallgatni, hogy mit hazudnak. Az is érdekes, hogy mit hazudnak. Érdekes nagyon, hogy mit nem hazudnak. Az is nagyon érdekes, hogy mit nem mondanak. Úgyhogy én ezért minden oldalt szeretek meghallgatni. Úgyhogy ilyen, hogy „de te nem hallgattad meg, te azt nem mondtad”, ezek nem annyira jó dolgok. Valaki kérdezett egy nagyon fontos kérdést tegnap tőlem. Azt kérdezte, hogy mi a helyzet egy olyan emberrel, aki Facebookon a másikra, hát hogy is lehet ezt fogalmazni, rákiabál. Tehát nem kulturált hangnemű kritikát fogalmaz meg a másik véleményével kapcsolatban. A Halakha szerint az milyen elbírálás alá esik? Ez volt a szerintem igencsak releváns és aktuális kérdés. És hogyhogy létezik az, hogy ez eddig még nem merült fel? Azt kérdezte, hogy ez vajon „loson harah” vagy micsoda?
És azt válaszoltam rá: ez már a Bava Metzia traktátus 58. oldalán. „Mindenki, aki elfehéríti a barátjának az arcát a nyilvánosság előtt, az úgy számít, mintha vért ontott volna.” Jól mondtad, mert hát látjuk, hogy a vér elmegy és jön a fehérség. Szóval, hogy elhalványul az ember, akit nyilvánosság előtt megszégyenítenek. Mire figyelnek nyugaton? Ki ez a nyugat? Izrael földjén? Az arcfehérítésben, a nyilvános megszégyenítésben mindenki lemegy a gehinnamba, a pokolba, kivéve hármat. Ők nem mennek le. Ja, hát az nagyon jó. Akkor nem mennek le. Azt mondja, hogy ők lemennek, de nem jönnek fel. „Lajsoim” – ők csak lemennek és nem mennek fel. Ki az a három, aki lemegy és nem megy fel?
- házas asszonnyal házasságot tör,
- megszégyeníti a felebarátját,
- gúnyolódik a barátjával.
A „the dash bab” is azt mondja: „nem, azt még akkor is, hogyha nem szégyenül meg, hogyha gyakran használja ezt a nevet.” Na most, természetes, nem minden hangos, indulatos, egyet nem értés számít úgy, mint elfehéríti a felebarátja arcát. Sőt, ebből a forrásból akár azt is mondhatjuk, hogy az egy olyan dolog, ami csak agresszív, de nem okoz közvetlen megszégyenítést, mert virtuális valóság van, mert ha tényleg ott lennénk, ha tényleg egy sok ember előtt lennénk, és ott mond, hogy „de te bolond vagy”, az durvább lenne valószínűleg, ugye?
Mindezzel együtt azt látjuk, hogy nem érdemes. Ez nem egy olyan típusú dolog, amivel nekünk érdemes lenne játszadozni. És a Facebookon ugye minden esetben adott a „rabbim”, a sokaság. Ezt mindig sokan látják, sokan nézik, főleg egy ilyen témában, ami sokakat érdekel. Úgyhogy ilyen „izé” előtt olyat szégyenbe hozni a másikat, megszégyeníteni, kellemetlenséget okozni neki. „Onaját vourum” az mindenféleképpen, hozzáteszem, szóbeli bántalmazás, az mindenféleképpen tórai tilalom, úgyhogy arra mindenképpen vigyázni kell, de szélsőséges, súlyos esetben akár ez is benne lehet, hogy már „pábaráb” ugye tudjuk, hogy a Jehuda volt. Emlékeztek, a Tórában van az első könyvben, amikor Jehuda és Tamar, a Tamar az álcázza magát, és az álcában teherbe esik, és Jehuda meg azt gondolja, hogy paráználkodott, és ezért meg akarja égetni. És aztán márpedig nem azt mondja, hogy „de te vagy a bűnös”, hanem azt mondja, hogy „kié ez az zálog?”. „Akié ez az zálog, attól van.” Nem akarta megszégyeníteni. Érdekes dolgot mondanak erre a bölcseink. Azt mondják, hogy „jobb az embernek az, hogyha bevetik őt a tüzes kemencébe, csak ne szégyenítse meg a felebarátja arcát nyilvánosan.” Úgyhogy ezért ezeket az eseteket szerintem jóval szigorúbban, jóval odafigyelő módon kéne venni.
Érdekes dolog, hogy akik ezekben a vitákban részt vesznek, azok sokszor úgy érzik, hogy mintha egy életmentés mindent felülír, minden szabályt felülír, mert annyira fontos ez a dolog, hiszen Izrael a létezésért vív háborút. Ezért mindenki én úgy érzem, hogy elszabadul a logikai láncolat a realitás talajáról. Izrael a létezésért folytat háborút, és ezért én sérthetek bárkit meg, mert ha nem sértem meg, akkor Izrael elesik. Nem. És mégis sok embernek a reakció stílusában nekem ez jön le, ez a logika jön le. Csak akarom felhívni a figyelmet arra, hogy ez egy hibás logika. Azért, mert hogy Izrael a létezésért folytat háborút, az nem jogosít fel senkit arra, hogy a tóratörvényt kívül helyezzük, hatályon kívül helyezzük. Kicsit olyan, mint amikor Covid kezdődött, és ugye bezárták a zsinagógákat, és nem voltak mindenek, akkor odajött hozzám egy ilyen viccesebb ember, és mondta, hogy „most küldték, nem tudom, Facebookon, vagy mit tudom én, humoros oldalon, hogy kedves zsidók, Covid idejére összes micva szünetel.” Hát nem így működik. Azért, mert Covid van, azért nincsenek micvák. Azért, mert háború van, azért a micvák ugyanúgy érvényesek a micvák. Ember embertársa közötti tisztelet micváját az Izrael ügyében való vitatkozás nem függeszti fel.
Nagyon-nagyon fontos ezt a dolgot hangsúlyozni. Nem tudom, belemenjünk-e abba a kérdésbe. Valószínűleg inkább nem, hogy Izrael a létéért folytat háborút. Izrael létért folytat háborút létrejötte óta, de nem mindig folytatott háborút. És nem, tehát nem mindig ugye ez ez a közvetlenség, ez egy állandó vita tárgya lehet. A, amit én mondjuk így mégis csak úgy hozzátennék gondolatot, hogy mert hogy akkor október 7. megismétlődik. Ez a legnagyobb irracionális dolog, amit hallottam valaha. Az október 7. megismétlődik. Október 7. soha nem ismétlődött meg. Október 7. sose volt. Üssétek be, én beütöttem, most nincs előttem ez a statisztika. Legnagyobb terrortámadások a világon, amik 1000 főnél több áldozattal járó terrortámadások. Az egész világtörténelemben három volt. Hála a jó teremtőnek, hogy nem volt több. Nem annyira könnyű, hála a jó teremtőnek egy olyan terrortámadást csinálni. Ez kicsit álomfutást csinálni, sajnos, lövöldözni, robbantgatni, azt lehet, azt lehet. És az nagyon nem jó, nagyon nagy probléma, ha van ilyen.
Érdekes egyébként, én mindig ezen csodálkozom, és ez fontos is, hogy megjegyezzük, mostani heti szakaszban is, amikor arról van szó, a háláról és az örömről, hogy mennyire örüljél annak, amit az Örökkévaló ad neked. Ennek kapcsán talán fontos megjegyezni, biztos emlékeztek, hogy most beszélt itt az Erika a buszos izéről. Emlékeztek? Volt egy ilyen, hogy buszos merényletek, buszos intifáda, volt egy buszos intifáda, volt egy késes intifáda. Hát nem tudom, észrevettétek-e, az megszűnt. Az hogy szűnt meg? Hát azért szűnt meg, mert megbeszélték, mert így-úgy amúgy voltak okozók. A vallásos ember azt gondolja, hogy ez azért szűnt meg, amit mondunk a Hagadában. „Viseáu lónu”, az van nekünk megmondva, hogy minden nemzedékben lesznek, akik ellenünk törnek, de az Örökkévaló megment. Hát sajnos nincsen garancia, hogy minden egyes embert megment, de van garancia, hogy az egész közösséget megmenti, és az egész közösséget az Örökkévaló nem tervezte cserben hagyni, és az utóbbi pár évezredben sem hagyta cserben, hanem mindig voltak ilyen incidensek, amik utána megálltak.
És az is érdekes, egy szintén egy érdekes a történelem egészét figyelembe véve, hogy ezek sose ugyanazok, hogy mindig mások, mindig van valami. És ez nem csak a zsidókra és a nem zsidókra is érvényes, a Covidra és társaira, van valami tragédia, valami világégés, valami furcsaság, ami soha nem volt, és mindenki felkészül, és extra izéket kitalál, hogy arra az egy dologra, amit ami van, arra nagyon-nagyon-nagyon felkészül. Van egy Covid és betáraznak kifejezetten Covidra. Van egy október 7. és kifejezetten október 7-re betáraznak. Hát de nem így működik a világ. Az Örökkévalónak végtelen sok lehetősége és végtelen sok opciója van. És a gonoszságnak is végtelen sok opciója van. És nem pont azt a részét kell a várnak megerősíteni, ahol pont betámadtak. Hát azt meg kell erősíteni, de ezerféle más lehetőség is van.
És ugye érdekes, a terroristák se szeretik ismételni önmagukat. Ők is mindig újakat kitalálnak, és mondom, na hát kell adnunk azért is, hogy a régiek megszűntek, mert miért ne lehetne? Ki mit zavarna itten a európai antiszemitákat, hogyha mind a mai napig minden nap felrobbantanának hol egy buszt? Azt mondják, „nagyon jó volt.” A minél kevesebb zsidó, annál jobb, azt mondanák, és hála a jó teremtőnek, hogy ő ezt nem hagyja. És ugyanígy az összes ilyen gonoszságot, amit csinálnak ellenünk, azt az Örökkévaló nem hagyja. Úgyhogy ezért ez egy nagyon-nagyon furcsa, gyenge, használhatatlan, értelmezhetetlen érv, hogy merthogy akkor október 7. megismétlődik. Igény az volna rá, ők szeretnék azt, ők mondják, hogy szívesen megismételnék, csak hogy nem így működik az élet, nem így működik az Örökkévalónak a gondviselése. Az igazság az, zárójelben, október 7. már maga se történhetett volna meg, hogyha a védelem működött volna, a védelem nem működött, a védelemben valaki lemondott. Én személyes véleményem az, hogyha egy országnak van egy felelős vezetője, akkor azt a felelőst azért hívják úgy, hogy felelős, mert hogyha történik abban az országban bármi, aminek nem szabadott volna megtörténni, akkor annak abban a percben le kellett volna mondania. Az, aki nem mondott le, az nem egy felelős vezető az én szememben, úgyhogy őneki az volt az érve, hogy ő most szabadságharcot vív, megmenti a világot. Hát azóta is menti, de sajnos a végeredményeket nem látom egyáltalán, hogy igazolták volna ezeket a cselekedeteket. Úgyhogy mindegy, térjünk vissza a Tórára.
Tórai források ezzel kapcsolatban. Az első forrás, amit mutattam, az a béke. A második forrás, amit mutattam, az a megszégyeníteni a másikat. Harmadik forrás egy érdekesség. Ez most volt egy pár hete. „Ez egy olyan föld, amit ad nekünk az Örökkévaló. Ez egy olyan föld, amit az Örökkévaló keres, kutat. Look after, néz utána. Mindig az Örökkévaló szemei rajta vannak az év elejétől fogva, az év végéig.”
Na, mit jelent ez? A szatmári rebbének van egy gyönyörű szép észrevétele. Mindig ilyenkor, amikor közeledünk a zsidó év vége felé, akkor olvassuk ezt a mondatot. És olyankor új értelme. Mi az? „M résis hasonó”, az évnek az elejétől. „év végéig.” Miért van az év elején egy „az”? És az év végén miért nincsen egy „az”? Miért „résis hono”? És nem pedig úgy áll, hogy „vállis hasonó”? Ezt kérdezi a szatmári rebe, és azt válaszolja erre, hogy azért, mert amikor az év elkezdődik, akkor az ember lelkes. Itt az elul és itt a felkészülés, és az ember álmodik, ambíciói vannak, és ez nagyon jó és fontos, és helyes. Mi is reménykedünk benne, hogy ez az év, ez majd egy nagyon jó év lesz. Az év eleje egy kiemelkedően jó év lesz, és mindent igyekszünk megtenni azért, hogy így legyen a magunk részéről, hogy ez lesz az az év. Ez az év lesz az év, az évnek az eleje az mindig „hasonó”, azt mondja a szatmári, az mindig az év. Az év végén előfordulhat, hogy ez nem az év volt, hanem ez is egy év volt. És ezért ez a „shonó”.
Na, mindenesetre egy szép dolog, amit mutat ez a mondat, hogy mindig kérdeznek egy dolgot az emberek, hogy miért van az, hogy miközben itten van ez a Gáza-háború, közben van ukrán-orosz háború is. Szóval annak is vannak áldozatai, gondolom. Szóval volt az ujguroknál egy mészárlás. Volt a Kongóban egy mészárlás. Van egy hosszú lista, hogy micsoda mészárlások, milyen háborúk vannak. Sokkal pusztítóbbak. Miért kell mindenkinek Izraellel foglalkozni? Ez érdekes dolog. Tényleg. Lehetséges, hogy antiszemiták, elképzelhető, hogy ez motiválja az ő érdeklődésüket. Hát el lehet képzelni. Egy picit pozitívabb hozzáállás lenne ez a mondat, mert az Örökkévaló szeme rajta van. Az Örökkévalónak a szeme is Izraelen van, és ezért a nem zsidóknak is a szeme azon van, ami amin az Örökkévalónak a szeme van. Ők ugyanoda teszik a szemüket.
Mindenesetre érdekesnek találtam ezt is a petícióban, hogy nagyon fontos, hogy lehessen tüntetni a szegény palesztinokért. De tényleg fontos, hogy lehessen tüntetni. Én azt mondanám mindenkinek, aki szeretne a palesztinokért tüntetni, hogyha kell, akkor úgy lehetséges, hogy hozol egy igazolást előtte, hogy mikor tüntettél utoljára az ujgurokért. És mikor tüntettél utoljára, konkrétan, legalább az egyikért. Tehát, hogyha tudnánk olyan palesztin tüntetést csinálni, amin kizárólag olyanok vesznek részt, akik már tüntettek az elmúlt egy évben bármilyen népirtás ellen, akkor azt mondanám, hogy jöhetne. Én gyanítom, hogy nem lenne túl nagy tumultus egy ilyen fajta tüntetésen.
Szóval miért van a szeme rajta az embereknek? Azért van rajta a szeme az embereknek, mert az Örökkévaló szeme is rajta van. Az egyszerű magyarázat persze az, hogy a kínaiak irtják az ujgurokat. Sem, nem tudom, ismerünk kínaiakat? Hát ismerünk, de hát náluk vesszük a cuccainkat a Temun meg a kínai boltban. Nem annyira zavar a dolog. Nem annyira sok embert zavar. Nem jut eszébe az embernek. Azt, hogy a kínai boltosnak tiltakozzon, hogy „ne irtson annyi ujgurt”, vagy „ne irtson annyi tibetit”. Arabok irtják egymást, az még kevésbé releváns, ugye egy európai embernek, de az, hogy zsidók vannak benne, az már igenis felvet benne egy olyan gondolatot, hogy hát a zsidók, azért a zsidók, azért nekik talán mégis csak szólnánk, úgyhogy valahol meg lehet érteni a nem zsidókat is ilyen szempontból.
És végül pedig most beszéljünk arról, hogy mikor lesz már béke. Ha az Örökkévaló azt akarja, akkor lesz béke. Ne aggódjatok. Úgy láthatjuk, hogyha a történelemben végignézünk, a prófétákon végignézünk, hogy az Örökkévaló képes arra, hogy a dolgokat megfordítsa egyik pillanatról a másikra. És nézzétek csak meg, hogy mennyi, mennyi váratlan, jósolhatatlan fordulat volt akár Magyarországon, akár a nagyvilágban. Olyan dolgok, amiket soha nem gondoltunk volna, soha nem álmodtunk volna. Az Örökkévaló csinál egy kicsi porszemet, belehint a gépezetbe, és máris egy óriási nagy változás szele söpri el, hogy messzebbre ne menjünk. Ugye amit mindig szoktam mondani, régi időben, középkorban a keresztények irtották a zsidókat és a muszlimok védték a zsidókat. Aztán ez megfordult. Ki tudta volna ezt megjósolni? Senki. Akármikor megfordulhat, ha az Örökkévaló akarja, akármikor megfordulhat.
A náci Németországban nagyon borzalmas volt a zsidóknak a megítélése. Pár évvel később, pár évtizeddel később egészen más a helyzet. Úgyhogy igenis létezik ilyen dolog. Egy hívő embernek ezt tudni kell. Egyrészt akkor, hogyha hívő az ember, hogyha hisz az Örökkévalóban és hisz a gondoskodásában. Másrészt pedig akkor, hogyha nyitott szemmel jár a világban és tanul a történelemből és felírja, hogy mik történtek váratlan dolgok, akkor ezeket az Örökkévaló meg tudja csinálni, és nem az ember tudja megcsinálni. Szóval hogyan lesz vége a háborúnak, hogyan lesz vége a gyűlölködésnek? Az Örökkévaló egy szempillantás alatt ezeket meg fogja tudni oldani.
Lakhat-e nem zsidó Izraelben? Lakhatnak-e arabok Izraelben? Meg kell-e tisztítani? Egyes szélsőséges elemek szerint meg kell tisztítani Izrael földjét, hogy ne lakjon ott semmilyen arab. A válasz erre az, hogy van egy olyan fogalom, hogy „gér Tosav”. Nézzük meg. Azt mondja: „Mindez akkor érvényes, hogyha az Izrael az száműzetve van, vagy nem zsidók uralkodnak Izraelen.” „Izulák”, ha zsidók uralkodnak, olyankor tilos, ha zsidók uralkodnak a Szentföldön, akkor tilos bálványimádókat hagynunk magunk között. Még azt se mondja, hogy hát ő csak itten időzik, vagy szállásol, vagy ideiglenesen ott tartózkodik. A „vajvér”, legjobb, hogyha inkább át se vonul, az a tuti, ugye? Kerülje ki Izraelt, hogyha bálványt imád. „Mi móka móka” – ne mondja, hogy hát ő, „én csak kereskedek.” „Lajáváj beárcénu”, ne menjen át ezen a földön. „Átsje kábé olov se van”, csak ha magára vette a hét micvát, „sem stávné amit a Noé fiai meglettek parancsolva se nem már Laj és Var Chochó” – az, ami a Tórában áll, hogy „ne lakjon közötted”, az arra vonatkozik, „akin nem a filule sho még csak egy időre se, m kibélolov se van micvajz, ha magára vette ezt a hét micvát, hézegérta. Akkor az egy lakozóide.”
Jó, igazán amíg nincs „jajvél”, amíg nincsen egyfajta letelepedésünk Izraelben, addig erre nincsen módunk sem. Megengedni se tudjuk. Persze ez a kettő valahogy egy ilyen átmeneti időszak. Ugye, ha mi vagyunk az uralkodóak, ugye ez a „jajvél” az akkor működik, azt hiszem, már beszéltünk róla egyszer, ha sokan vagyunk ott, ha többen vagyunk ott, ha a többségünk ott van. Ez „beátásaim”, ez hamarosan be fog következni, és akkor majd fogjuk tudni mondani azt bárkinek, hogy letelepedhetett Izraelben, és ő egy félig betért lesz. Őneki nem fog kelleni tartania 613 micvát, mint egy rendes betértnek. Kéne azt látni a hét micvát, amit a Noé fiainak kell, de ő ezt magára veszi nyilvánosan. És akkor neki van joga arra, hogy letelepedjen. Szóval a kérdésetekre a válasz, lakhatnak-e arabok Izraelben? Akikre írja a Tóra, hogy nem lakhatnak, az a hét nép, azok a kánaáni népek.
Most valaki írta, érdekes, hogy hú, mi, hogy találták a genetikai kutatások, hogy ők is onnan vannak. Hát nem jól hangzik. Én remélem, hogy nem erről van szó. Remélem, hogy itt valami tévedés van. Ők, az arabok, a palesztinaiak, nem, semmi közük nincs a kánaánitákhoz. Szóval hogyha ők rendes arabok, akkor természetes, hogy maradhatnak, amint magukra vették a hét micváját a Noé törvényeinek. És ezeknek az egyike természetesen az, hogy ne ölj, ne gyilkolj, és azok, akik nem veszik magukra azt a micvát, hogy ne ölj, ne gyilkolj, azok természetesen nem maradhatnak. Nem is csak azért, mert a Rambam azt mondja, hanem azért, mert józan ész is ezt mondja, semmilyen országban nem lakhatnak terroristákat, semmilyen országban nem látnak szívesen, Izraelben se látnak szívesen terroristákat. De hogyha egy arab nem terrorista, és ezt magára veszi, hát, hogy mi a jó teremtőnek egy megoldási lehetősége a Tórában belül, ne aggódjon senki, hogyha a jó teremtő szeretné. Ő ezt a tórai rendszeren belül lazán meg fogja tudni oldani. Ők ezt magukra fogják venni. Ők el fogják ismerni. Most is nagyon sokan vannak muszlimok, akik elismerik a zsidó népnek a létjogosultságát.
Tehát igenis van lehetőség erre. Nem holnap lesz, és nem holnapután, és nem két perc alatt, és nem akkor, hogyha a nyakukba borulunk a Hamaszmnak, mert szó nincsen erről. Viszont a teoretikus lehetőség a hosszú távon az ott van, és az a Tórába bele van kódolva. Úgyhogy köszönöm szépen, hogy csatlakoztatok ma is. És bízva abban, hogy folytatjuk holnap szintén 14 órakor heti szakasszal.
