A „lésév bászuká” áldás – mikor mondjuk?
Az első kérdés, hogy mikor kell mondani a lésév bászuká áldást. Mit lehet enni a szukán kívül, és mire kell mondani az áldást? Az ember azt gondolná, hogy ezek komplementer halmazok – amihez be kell menni, arra áldást is kell mondani.
Felmerült a kérdés, hogy sütemény evésekor kell-e szukában lenni. Ha valaki keveset eszik, nem szükséges, de ha többet eszik, mint egy köbéca, akkor már szukában kell lennie. A köbéca a kzáit kétszerese, kb. 55 cm³ – ami nagyon kis mennyiség, szinte mindig túllépjük. Tehát az a vélekedés, hogy „ennyi még nem számít”, nem túl gyakran alkalmazható.
Mire mondjuk a lésév bászukát?
A lésév bászuká áldást csak az alábbi esetekben mondjuk:
- kenyérre,
- mezonot – gabonaalapú ételek,
- kidusra, amikor az étkezéshez kapcsolódik.
Gyümölcsöt lehet többet is enni, de jobb, ha nem. Inni lehet, de helyesebb, ha az ember az ivást is a szukában végzi. Hús, hal, sajt – vagyis a fő étkezéshez tartozó ételek – csak szukában illendő fogyasztani.
Ha valaki nem étkezésként eszik, például csak bekap egy darab felvágottat, az még nem minősül étkezésnek. De rizst, főtt ételt, vagy süteményt nem helyes szukán kívül enni.
A lésév bászuká áldást nem mondjuk borra, kivéve a kidusborra, mert ott az áldás az egész szertartásra, a szeudára vonatkozik. A hávdálá-ra sem mondjuk, hiszen az nem kapcsolódik étkezéshez.
A lésév bászuká tehát elsősorban a kenyérre és a gabonafélékre mondható, amikor az ember legalább egy tojáshoz (rugelachnyi) mennyiségnyit eszik.
Egy gyakorlati probléma – leesett a szcháh
Szukotkor előfordulhat, hogy a sátor teteje, a szcháh, leesik. Például, ha gyerekek játszanak, és az egyik nádlemez lepottyan. Két szcháh közül az egyik leesett, a másik fent maradt – ilyenkor a szuka még kóser marad.
Mi teszi kóserré a szukát?
Három fal és egy sátortető – ennyi kell hozzá. Ha a három fal megvan, és a szcháh rész lefedi, akkor a szuka érvényes. Ha az egyik szcháh leesik, a sátor esztétikailag sérül, de haláchikusan rendben marad.
A fény kérdése: ha besüt a nap
A szcháh feltétele, hogy több árnyékot adjon, mint napfényt. Ha a negyedik oldalról besüt a nap, az nem probléma, mert az a fal felől jön, nem a tetőn keresztül.
A Talmudban két rabbi vitatkozik erről: az egyik szerint csak a tetőn nem jöhet át a nap, a másik szerint sehol. Végül az első vélemény marad: a fal felől jövő fény nem érvényteleníti a szukát.
Vissza lehet-e tenni a leesett szcháhot ünnepnapon?
A rövid válasz: nem. Ennek oka a mukce tilalma. Félünnepen (chol hámoéd) viszont vissza lehet tenni, mert akkor már nem számít mukcének.
A Sulchán Áruch (Orach Cháim 638) így ír:
„A szuka és a díszei mind a hét napon tilosak – akár a falak, akár a tető.”
És a Remá hozzáteszi:
„Még egy fogpiszkálónak valót se vegyél el belőlük!”
Tehát a tilalom a személyes használatra vonatkozik – a szuka és díszei a micvához tartoznak, ezért nem szabad világi célra hasznosítani őket.
A Misna Berurá magyarázza:
- csak olyan használat tilos, ami a szentség megszüntetésével járna;
- támaszkodni vagy pakolni rá szabad, mert azzal nem szűnik meg a szentség.
Ez alapján a visszahelyezés nem tűnik tiltott cselekedetnek, mert az nem megszünteti, hanem helyreállítja a szentséget.
Ha az egész szcháh leesett volna
Ha az egész tető leesett, és újra felraknánk, az már sátorépítésnek számítana, és tilos lenne – mint az esernyő kinyitása szombaton (ohel aráj – ideiglenes sátor).
De ha csak egy része hiányzott, és a másik fele megvolt, akkor annak kibővítése megengedett, mert nem új sátrat építünk, csak kiegészítjük a meglévőt.
A mukce kérdése
A Remá írja, hogy még ha a szuka le is dőlt, a szcháh akkor sem veszti el szentségét, mert az ünnep elején mukcevé vált. A Sulchán Áruch szerint a szuka fái és díszei mind a hét nap tilosak, és ez a nyolcadik napra is áthúzódik.
A Béca traktátus (30b) is említi:
„Nem szabad fát elvenni a szukából, csak a mellette lévőből.”
Ugyanakkor ezek a források mind a használatról szólnak, nem a visszahelyezésről.
A félünnep engedménye
A Misna Berurá (638:24) kimondja:
„Ha szukadísz esett le, szombaton vagy ünnepen ne tedd vissza, de félünnepen szabad.”
Ebből következik, hogy a félünnepi napokon a leesett szcháhot vagy díszt vissza lehet helyezni. Nem világos azonban, hogy ha a tilalom forrása mind a hét napra vonatkozik, akkor mi a különbség ünnepnap és félünnep között.
