Igaz az, hogy Chanuka ünnepe teljes egészében kimaradt a Talmudból?
Nem egészen. Ugyanis a Talmud a szombati gyertya számára felhasznált olaj apropóján több oldalon keresztül értekezik Chanuka törvényeiről, részleteiről (Sábát 21a-23b).
Az viszont igaz, hogy míg minden más ünnepnek külön misnai traktátusa van, addig Chanuka a Misnában csak mintegy mellékesen kerül megemlítésre:
„Ha egy lennel megrakodott teve áthalad a közterületen, és belép egy boltba, és meggyújtja a boltos gyertyája a lent, és felgyújtja a boltot, akkor a teve tulajdonosának kell megfizetnie a kárt. Ha a boltos kint hagyta a gyertyáját, akkor a boltosnak kell megfizetnie. De ha chanukai gyertya volt, akkor mentesül.” (Bává Kámá 6:6)
Híres és feltűnően váratlan említése ez Chanukának. Olyannyira, hogy sokan azt gondolják, hogy ez az egyetlen a Misnában. Valójában még két további helyen szerepel Chanuka említése mint fontos időpont (Bikurim 1:6, Ros Hásáná 1:3).
De mi is pontosabban az a Misna? És miért kellene említenie Chanukát?
A Misnát leegyszerűsítve úgy is szokták nevezni, hogy Szóbeli Tan (vagy Szóbeli Tóra). Ez azonban nem egészen pontos. A Szóbeli Tan az, amit Mózes a Szináj hegyén a Teremtőtől kapott meg a leírt Tóra „mellékleteként”.
A Misna szövegét olvasva azonban nyilvánvaló, hogy nem erről van szó. Hiszen a Misnában a rabbik folyamatosan vitatkoznak, valamint rabbinikus törvényeket is említenek – ezeket pedig nyilvánvaló, hogy Mózes nem kaphatta meg a Szináj hegyén.
A Misna valójában a szóban őrzött tanítások szerkesztett rendszere. Így Mózes szóbeli örökségét is tartalmazza, de nem kizárólagosan. Amit szóban kaptunk meg a Teremtőtől, azt szóban is kellett őriznünk. Egészen addig, amíg mindez az üldöztetés és felejtés miatt veszélybe nem került (ld. Gitin 60a).
Ekkor jött Rabbi Jehuda HáNászi, és összeállította a Misna 6 rendjét és 63 traktátusát (az i. e. 3. században). Mivel azonban maga a leírás is egyfajta „szükséges rossz”, kényszer hatására, ezért Rabbi Jehuda HáNászi csak annyit írt le, amennyit feltétlenül szükségesnek látott ahhoz, hogy a szóbeli tanítások fennmaradhassanak.
Ez megmagyarázza azt, hogy Chanuka ünnepének nincsen saját misnai traktátusa. Mivel az ünnep egyszerű és mindenki számára ismert, ezért a törvényei nem tesznek ki egy teljes traktátust.
Igaz ugyan, hogy más ünnepeknek van saját traktátusa. Viszont ha ezeket megnézzük, észrevesszük, hogy sokszor eltérnek a témától, lazábban kapcsolódó információkról írnak. Például Ros Hásáná kapcsán az újholdhirdetés módjáról, vagy Jom Kipur és Peszách kapcsán az ünnepélyes áldozati szertartások részleteiről.
Ugyanez az elv magyarázza meg azt is, hogy miért olyan nehéz sokunknak a Misnát olvasni.
A Misna célja ugyanis nem az alapfogalmak didaktikus tisztázása és szisztematikus felépítése, hanem pontosan azoknak a törvényeknek a rövid rögzítése, amelyek ritkábbak, ezért jobban tartunk attól, hogy elveszítjük őket.
A Talmud leírására azonban további részletek leírása is szükségessé vált, így az a Misnánál egy jóval bővebb képet mutat, és Chanuka törvényeinek részleteit is tartalmazza.
