Az előző alkalommal megismerkedtünk Rabbi Jochánán 5 tanítványának 5 útjával, és ezek közül két hasonlót vizsgáltunk meg közelebbről: a jó szem és a jó szív útját.
Most folytatjuk a másik nagy párossal: a jó barát és a jó szomszéd. Mi is a különbség közöttük?
Mindenekelőtt: míg a jó szem és a jó szív egyértelműen a saját belső tulajdonságaink felé irányul, addig a jó barát és a jó szomszéd egyaránt a kapcsolatainkról szól.
De ki legyen a jó barát vagy szomszéd? Maga az ember váljon azzá, vagy ő keressen egy ilyen ideális társat?
Rabbi Jochánán kérdése tanítványaihoz így szólt:
„Menjetek ki, és lássátok, hogy melyik az az egyenes út, amihez ragaszkodjon az ember?” (2:9)
Ha pedig útról, azaz életstratégiáról beszélünk, akkor az a logikus, hogy mi magunk legyünk a jó barát illetve a jó szomszéd.
A barát szó héberül chávér – innen ered a magyar haver szó is. A gyökbetűk mélyebb jelentése: kapcsolódás (pl. a chibur vagy lehitchábér, azaz kapcsolódni szavakban).
Ez a jó barát fő ereje, hogy képes a másikhoz mélyen kapcsolódni.
Bölcseink azt tanítják, hogy három pilléren áll a világ: „a Tórán, a szolgálaton [ima], és a jó cselekedeteken” (Ávot 1:2).
A jó barát számára a fő pillér ezek közül a harmadik. Az ő lényege a cheszed, az odafigyelés a másikra. Ő a másik két pillért is ezen keresztül éli meg.
Így számára például az ima mindennapi élménye azért nem válik elfásult rutinná, mert mindig van kiért és miért imádkoznia. Még ha az ő személyes életében nincsenek is éppen olyan égető problémák, viszont az empátia érzése által képes mások baját is a sajátjának érezni, akkor imádkozik értük.
De ha a jó barát ennyire jó, akkor hogyan mondhatta Rabbi Joszi a jó szomszédot a jó életútnak? A jó szomszéd vajon nem sokkal alacsonyabb követelmény?
Azt szokták mondani, hogy mielőtt az ember különlegesen nagy cádikká, kiemelkedően jámbor emberré válna, szükséges, hogy először az alapokat, az udvariasságot, az illemet (héber kifejezéssel: derech erec) betartsa.
A gyakorlat azonban nem feltétlenül ezt mutatja. Sok embernek könnyebb jó barátnak lennie, mint jó szomszédnak.
Ahhoz ugyanis, hogy jó szomszéd legyen, szabályokat kell tudnia betartani. Akkor is észre kell vennie a másikat, ha az nincsen közvetlenül a szeme előtt.
Például ha falak választják el ugyan a szomszédjától, de azokon áthallatszik késő este a jó baráti beszélgetés vagy közös időtöltés zaja.
Az is a jó szomszédság egyik ismérve, hogy a közös területeken, az utcán, a közösségi terekben is észreveszi a másikban az embert, anélkül, hogy minden részletet ismerne róla. És ilyenkor is elismeri és tiszteletben tartja az alapvető emberi igényeit.
Talán odáig is merészkedhetünk, hogy kijelentsük:
a jó szomszéd-típusú embernek még könnyebb megvalósítania a családi békéjét [sálom bájit] mint a jó barátnak.
Ezáltal megérthetjük, hogy hogyan lehetséges, hogy annyi jó barátot ismerünk, akiknek mégiscsak nehézségei vannak az otthon harmóniájának megteremtésében: elképzelhető, hogy barátnak jó, de szomszédnak már annyira nem. Az együtt lakáshoz ugyanis elsősorban jó szomszédként kell tudni viselkedni.
A jó szomszéd nem olyan mély, mint a jó barát. De ez nem jelenti azt, hogy undok lenne!
Kölcsönadja a szomszédjának, amit tud, szívesen és örömmel segít neki abban, amihez ő ért jól, de csak addig, amíg az a konkrét tennivaló tart. A jószomszédi kapcsolat nem mélyül el úgy, mint a baráti kapcsolat. Azt is mondhatjuk, hogy a jó szomszéd egy kicsit inkább magának való.
Mindezzel együtt a jó szomszéd nem egy unalmas és automatikus szabálykövető gép. Neki is van egy természetes, magasabb szintű ambíciója. Az ő mély vágya az, hogy olyan atmoszférát, hangulatot alakítson ki maga körül, amiben jó lenni: a jó szomszédságot.
Héberül a szomszéd sochén. Gyökbetűi ugyanazok, mint a Sechinának, az isteni Jelenlétnek, melynek kiérdemlése az egyik legnagyobb dolog a Tóra értékrendjében. A Sechiná ott nyugszik, ahol az öröm van (ld. Sábát 30b).
Ezért a jó szomszéd a maga egyszerű eszközeivel, odafigyelésével és környezete iránti szeretetével erre a pozitív alaphangulatra törekszik. Ami kívülről nézve, a felületes szemlélő számára trivialitásnak tűnhet – a valóságban azonban az alapját adja mindenfajta emberi eredménynek és törekvésnek.
A sorozat folytatása: Rabbi Jochánán tanítványai, 3. rész – a jó szív és „aki látja a jövőt”
