„És elhozott minket erre a helyre, és nekünk adta ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet.” (Mózes 5., 26:9)
Rási azt mondja, hogy az „erre a helyre” a Szentélyre utal, a „nekünk adta ezt a földet” szavak pedig Izrael földjére.
Miért említi a Tóra Izrael népének a Szentélyhez való elvitelét, mielőtt megemlítené, hogy nekünk adta Izraelt?
A zsidóknak át kellett lépniük Izrael határát, és el kellett jutniuk Jeruzsálembe, mielőtt felépíthették volna a Szentélyt. Miért van tehát megfordítva a természetes sorrend?
Vannak, akik a „sasok szárnyain vittelek titeket” mondat alapján válaszolnak (ld. Mózes 2., 19:4). A Targum Jonatán magyarázata szerint ez az első peszáchi áldozatra utal, amelyet Egyiptomban áldoztak fel. Abban az időben a felhő a Szentély későbbi helyéhez kormányozta a népet, és ott ajánlották fel az áldozataikat.
Ezért mondja a vers előbb, hogy „erre a helyre”, mielőtt „ezt a földet adta nekünk”.
A Zohár és a kabbalisták (ld. Cheszed LeÁvráhám, Even Setijá3:3) egy másik magyarázatot adnak a szókapcsolatra.
A spirituális válaszfalak elválasztják Izrael földjét más földektől. Ezek a földtől felfelé, a felső szférákig és egészen a Mennyei Trónig terjednek. Az elkülönülés nem teszi lehetővé, hogy a nem zsidó nemzetek hetven fejedelme kétezer ámánál közelebben tartózkodjon a zsidó területhez.
De a választófalak eltűntek, amikor az Örökkévaló úgy döntött, hogy elpusztítja a Szentélyt. Ekkor Perzsia és Görögország mennyei „fejedelme” engedélyt kapott a korábban tiltott területre való belépésre, és ekkor a földi nemzetek is beléphettek Izraelbe.
Csak azután zárhatták el Izrael földjének a többi részét a világ nemzetei elől, miután Isten elvezetett minket a Szentélyhez. Mindez megváltozott, miután Isten elrendelte a Szentély elpusztítását, mert ekkor a nem zsidók angyalai beléphettek a menny elválasztott területeire, ezáltal megadva alárendeltjeiknek a képességet ugyanezen dolog megtételére, ami azt jelentette, hogy Izrael már nem a zsidó nép kizárólagos hatásköre volt.
Fordította: Karcsai Dávid rabbi, Rabbi Nachman Seltzer Zera Simson c. könyvéből.
A Zera Simson egy könyv a 18. századi olasz talmudista, Rabbi Simson Chaim Nachmani tollából íródott. Könyve előszavában Rav Nachmani hatalmas áldásokat ígér annak, akik munkáját tanulják:
„…és te aki a Tórámat tanulod, látod majd gyermekeid, gyermekeid gyermekeinek születését, mint az olajbogyó hajtását az asztalod körül, bölcsek és igényesek, és az otthonod, amely tele lesz minden jóval, gazdagsággal és becsülettel…”
