Összes cikk a témában: Mi a helyzet Gázában? dosszié
2025. június 5., Nemes Dániel:
A média 9x olyan gyakorisággal számol be a gázai “népirtásról”, mint a valódi népirtásokról Szudánban, Ruandában, Myanmarban, stb, ahol sokszáz ezer embert, esetenként milliókat irtottak ki.
Nyilván mondani se kell, hogy Gázában semmiféle népirtás nincs. Háború van, ami mindig borzalmas, végképp, ha városi harcok folynak. Az ENSZ statisztikái szerint a 2. VH óta a városi harcokban 1 fegyveres áldozatra átlagosan 9 civil áldozat jut. Gázában a legrosszabb becslések szerint is 1, tehát kilencedannyi. Idealista alapon nyilván 0 felett minden szám rossz, de a világ nem ideális. Ez is egy oka annak, hogy nem kell háborút kezdeni.
Viszont ez a világ egyetlen “népirtása”, ahol az éppen “irtott” nép több mint 60 tűzszüneti javaslatot utasított el, és ahol a megtámadott fél, amelyiket vádolják a bűncselekménnyel, élelmezi az agresszor ellenséget.
Mellesleg tegnap tudódott ki, hogy 200 millió dollárt, úgy 80 milliárd forintot fordított Izrael is a gázai segélyezésre. Ez nem lenne túl népszerű otthon, ezért igyekeztek titokban tartani.
Forrás: Nemes Dániel, Tabletmag
2025. június 29., Gémesi Róbert:
Így néz ki az izraeli népirtás: a fenti ábrán látható a palesztin népesség alakulása 1945 és 2024 között a palesztin területeken (Gázai övezet és Ciszjordánia együtt). A grafikon jól mutatja a folyamatos és jelentős növekedést, továbbá nem foglalja magában az Izrael területén élő mintegy 2 millió arabot és az Izraelen, illetve palesztin területeken kívül élő diaszpórát, ami mintegy 5 millió főre tehető.
Teljesen megbízható, tű pontos statisztikák szerint Izrael kikiáltásakor kb. 1,3 millió arab (“palesztin”) élt a területen, mára a számuk meghaladta a 12,5 milliót.
Lassan ideje lesz abbahagyni a népirtást, mert nem fogunk elférni. (A második ábra csakugyan egy népirtás statisztikáját tükrözi.)
2025. július 23., New York Times: Izrael nem követ el népirtást Gázában
NEW YORK (VINnews) — A New York Times konzervatív publicistája, Bret Stephens által publikált véleménycikk azt bizonyítja, hogy nincs összefüggés az Izrael ellen felhozott népirtási vádak és a gázai áldozatok tényleges száma között, és a gázai háború semmilyen módon nem felel meg a népirtás jogi kritériumainak.
Stephens arra ösztönzi a kritikusokat, hogy vegyék össze Izrael elsöprő katonai képességeit a viszonylag visszafogott áldozati számokkal, ha valóban a népirtás a cél.
2025. július 3., Aish.com / New York Times alapján (fordítás: ChatGPT):
Izrael nem követ el népirtást Gázában – Pontokba szedett magyarázat
Sokan állítják, hogy Izrael népirtást követ el Gázában. Az alábbi pontok – Bret Stephens The New York Times-ban megjelent véleménycikke alapján – segítenek tényszerű és világos válaszokat adni erre a vádra.
Számos médium, aktivista és közszereplő vádolta meg Izraelt azzal, hogy népirtást követ el Gázában – ez súlyos és gyújtó hangú vád, amely világos, tájékozott választ követel. Mivel ez az állítás rendkívül elterjedt és érzelmileg túlfűtött lett, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a tényekkel, és felkészüljünk arra, hogy megcáfoljuk azt.
Az alábbi pontok Bret Stephens véleménycikkéből származnak, amelyben logikus és megalapozott érveléssel mutat rá arra, hogy a népirtás vádja nemcsak hamis, hanem félrevezető és veszélyes. Ezek az érvek segítenek eligazodni a vitákban és helyesbíteni a félretájékoztatást.
A népirtás vádja nem áll meg jogi és ténybeli alapon
-
A népirtásnak szigorú jogi definíciója van: Az ENSZ Népirtás Elleni Egyezménye szerint népirtás akkor valósul meg, ha egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport szándékos megsemmisítése történik mint olyan.
-
A civil áldozatok önmagukban nem jelentik a népirtás tényét.
-
Izrael lépései nem merítik ki ezt a jogi küszöböt: A gázai háború, bármennyire tragikus is, nem mutatja a palesztin nép szándékos és rendszerszintű kiirtására irányuló akaratot.
A halálozási adatok ellentmondanak a népirtás narratívájának
-
A halottak száma jóval alacsonyabb, mint amit egy népirtó háború produkálna: Ha Izrael célja a népirtás volna, akkor a halottak száma százezrekben mérhető lenne – nem pedig körülbelül 60 000-ben (a Hamász irányította Gázai Egészségügyi Minisztérium becslése szerint, amely nem különböztet meg civileket és harcosokat).
-
Izrael katonailag képes lenne sokkal nagyobb pusztításra: A térség legerősebb hatalmaként Izrael technikailag és logisztikailag is képes lenne sokszoros kárt okozni – de nem ezt teszi.
Izrael igyekszik csökkenteni a civil áldozatok számát
-
Előzetes figyelmeztetéseket adnak ki: Izrael gyakran értesíti a civileket a közelgő csapásokról, felszólítva őket evakuálásra – amit egy valódi népirtó sosem tenne meg.
-
A szárazföldi műveletek izraeli katonák életét veszélyeztetik: Több száz IDF katona halt meg olyan akciókban, amelyek célja az volt, hogy légicsapások helyett földi hadműveletekkel csökkentsék a civil veszteségeket a sűrűn lakott övezetekben.
A túszok jelenléte önmagában nem magyarázza Izrael visszafogottságát
-
Izrael tud a túszok tartózkodási helyéről: Ennek ellenére elkerülte azokat a területeket, ahol túszokat tartanak – ez azt mutatja, hogy figyelembe veszik nemcsak a civilek, de az ellopott emberek életét is.
-
A Hamásznak érdeke, hogy a túszok életben maradjanak: De ez nem magyarázza Izrael más területeken tanúsított önkorlátozását.
Nincs dokumentált izraeli terv népirtásra
-
Nincs „Wannsee-konferencia” típusú tervezés: Nem létezik hivatalos izraeli dokumentum vagy stratégia, amely civil lakosság tömeges kiirtását írná elő.
-
A dühös retorika nem egyenlő a hivatalos politikával: Október 7. után elhangzott indulatos nyilatkozatok nem jelentik azt, hogy az izraeli állam népirtást kíván végrehajtani.
A Hamász taktikája fokozza a civil szenvedést
-
A Hamász föld alá bújik, a civileket fent hagyja: Ukrajnában a hadsereg védi a civileket; Gázában a Hamász pajzsként használja őket – ez háborús bűncselekmény.
-
A Hamász azonnal véget vethetne a háborúnak: Ha megadnák magukat, és elengednék a túszokat, a vérontás gyorsan megszűnne – mégsem várják ezt el tőlük azok, akik Izraelt bírálják.
A háborús bűnök nem egyenlők népirtással
-
Minden háborúban előfordulnak hibák, túlkapások: A második világháborúban is követtek el visszaéléseket a szövetségesek – ez nem jelenti azt, hogy népirtó szándék vezette volna őket.
-
Humanitárius hibák nem jelentik a népirtás szándékát: Az elhibázott segélyakciók vagy téves csapások tragikusak – de nem azonosak sem jogilag, sem erkölcsileg a népirtással.
Az Egyesült Államok is folytatott hasonló hadjáratokat
-
Moszul ostroma (2016–2017) példaértékű: Az USA vezette hadjárat az ISIS felszámolására akár 11 000 civil halálát okozta. Mégsem vádolta senki az Egyesült Államokat népirtással.
-
Kettős mérce működik: A moszuli civil áldozatok nem váltottak ki globális tiltakozást vagy egyetemi megmozdulásokat.
A „népirtás” szó helytelen használata súlyos következményekkel jár
-
Izrael nácikhoz hasonlítása antiszemita hatású: Ez megbélyegzi a zsidókat, akik támogatják Izraelt, és teret nyit az antiszemitizmusnak az „aktivizmus” álcája mögött.
-
A „népirtás” kifejezés devalválódik: Ha mindenre ezt a szót használjuk, elveszíti jelentését – és megbénítja a valódi népirtások felismerésének képességét is.
A szenvedés megszüntetésének valódi útja
-
A háború vége: a Hamász vége: Izrael célja jogos – a túszok kiszabadítása és a Hamász felszámolása. Ha ezt elérik, a vérontásnak vége szakad.
-
A „népirtás” vádja nem segíti a békét: Csak olajat önt a tűzre, eltereli a figyelmet, és meggyalázza a valódi népirtások emlékét. Eközben pont azt a célt szolgálja, amit az Izraelt démonizálni akaró antiszemiták kívánnak: a zsidók nácikkal való egyenlővé tételét.