Legújabb sorozatunkban a hazai zsidó élet ismert szereplőit kérdezzük arról, hogy kit és miért tartanak rabbijuknak, személyes mesterüknek.
A sorozat első részében Lefkovics Kornélt, a Magyar Breszlev tanítóját kérdeztük arról, hogy miért esett a választása éppen a breszlevi Rabbi Náchmánra. Az alábbiakban a vele folytatott beszélgetés kivonata olvasható.
Miért fontos saját mestert találnunk?
Többféle oka is van annak, amiért a zsidó ember számára fontos, hogy egy tanítóval, jámbor emberrel [cádikkal] mélyebb kapcsolatot alakítson ki. Mindennapi imáinkban is így idézzük a tengernél mondott ének előtt, hogy „hittek az Örökkévalóban, és Mózesben, az Ő szolgájában” (Mózes 2., 14:31).
Ebből is láthatjuk, hogy erősen összefügg a Teremtőbe vetett hit és az Ő szolgájába, valamelyik nagy rabbiba vetett hit.
A mennyei bíróság a földi bírósághoz hasonlóan működik. Ahogyan a Földön szükségünk van védőügyvédre, ha perbe fognak minket, és nem járunk jól azzal, ha saját magunk akarjuk a saját védelmünket megfogalmazni, úgy az égben is, a cádik érdeme és a vele való kapcsolat segít abban, hogy minél kedvezőbb ítélet kapjunk.
(A talmudi rabbiknál is találunk hasonló felsorolást, melyben megfogalmazták, hogy melyikőjük melyik micva betartásában jeleskedett kiemelkedő módon, ld. Sábát 118b – szerk. megj.)
Sokfélék vagyunk, ezért sokféle tanító van a zsidóságban is, mindenki igyekezzen megtalálni a hozzá legjobban illőt, azt, aki a legjobbat és a legtöbbet hozza ki magunkból. Ebbe beleértem saját magunk és Hásem közti kapcsolat folyamatos erősítését és embertársaink felé való viszonyulásunkat is.
Más-más rabbik a Tóra különböző aspektusait hangsúlyozzák: van, aki a vallási törvényeket helyezi előtérbe, van, akinek ezzel együtt az érzelmi átélés is fontos, van, akinek a morális tanítások adnak többet, van akinek a hetiszakasz tanulmányozása és van, akinek a szóbeli tan elsajátítása, stb. Szerintem a fő lényeg, hogy
egy rabbi és egy zsidóságon belüli személyes spirituális tanító inspirálja és motiválja az embert Hásem szolgálatára – szerencsés esetben a kettő személye azonos!
Teljes program, az egész életre
Számomra a breszlevi Rabbi Náchmán tanításaiban az volt megragadó, hogy teljes programot kínál a zsidó élet minden területére, minden időben, minden helyzetben és minden lelki állapotban. Tanításai személyesek és erőteljesek, mindenkinek a legjobb tanácsot kínálja életének egy adott időszakában és megtalálhatja benne a rá vonatkozó spirituális és gyakorlati útmutatásokat.
Hangsúlyozza az emuná [hit], tikva [remény] és szimchá [öröm] koncepciókat Hásem szolgálatában és a Tóra parancsolatainak megtartásában. Megmutatja, hogy a Jóteremtő mindig igazságos, kegyelmes, könyörületes, irgalmas és szerető Isten. Közelebb hozza a Hásemtől távoli lelkeket.
A cádik tudatosítja bennünk, hogy soha ne essünk kétségbe, minden tévedést ki lehet javítani életünk során. Minden szent akarat, beszéd és cselekedet értékes és fontos Hásem szemében.
Tesuvával [megtérés] visszatérhetünk Hásem közelébe, aki szeretettel vár minket már itt és most. Semmilyen jó cselekedet nem vész el és amikor kell mellettünk állnak majd.
Tanulmányaim kezdetétől fogva az motivált, hogy hogyan lehet a micvák betartását személyes tartalommal és értelemmel megtölteni. A cselekedetek gépies elvégzése által ugyanis még nem érezzük, hogy valóban fejlődtünk volna általuk. Ennek sikeressége nagy mértékben függ a cádikkal való kapcsolatunktól.
Mélységeiben elmélyülve egy micvának, történetnek, ünnepnek, a benne lévő isteni bölcsesség saját szintünkön való megértésén keresztül jobb zsidók leszünk, és ha jól csináltuk, jobb emberek is leszünk általa.
Rabbi Náchmán „programjának” legfontosabb pontjai:
- Hit és Bizalom
- Egyszerűség és Őszinteség
- Öröm és Boldogság
- Ima és Személyes ima [hitbodedut]
- Midot tovot: Jó tulajdonságok folymatos fejlesztése
- Mai nemzedék nehézségeivel, lelki kihívásaival való szembesülés és azokra tanácsok, megoldások
- Egyéni Istenkeresés
- Vallás gyakorlati aspektusai és azokat hogyan lehet életerővel feltölteni
- Cádikkal [igaz emberrel] való kapcsolat
Rabbi Náchmán híres az örömről szóló tanításáról:
„Nagy micva mindig örömben lenni” [micvá gedolá lihjot beszimchá támid]
Érdemes tudni, hogy a fenti mondatot nem alkoholos állapotban mondta a rabbi (a breszlevi irányzatban amúgy is nagyon óvatosan kezelik az alkoholt, alig isznak), hanem erre a következtetésre jutott, miután nyolc gyermekéből négyet temetett el feleségével együtt…
Mindezeken túl természetesen generációjának kiemelkedő Tóratudósa is volt, aki jártas volt a Tóra mind a négy szintjében (PáRDeSz, azaz psát [egyszerű olvasat], remez [utalás], drás [mélyebb megértés], szod [titok, misztika]), és megmutatta azt, hogy a mindennapi vallásgyakorlást hogyan lehet ebben a rendszerben elhelyezni.
Mikor felismeri valaki, hogy az ő egyszerű gondolata, beszéde, cselekedete és istenszolgálata drága, fontos és értékes Hásem szemében, akkor számára is fontos lesz.
Az ima fontossága
Amikor megkérdezték Rabbi Náchmánt arról, hogy mi a zsidó ember dolga a világban, a következő választ adta:
Tefilá, Torá, Tefilá. Vagyis: imádkozás, Tóratanulás, és ismételt imádkozás!
Lényegében ez az az „ima-szendvics”, ami a vallásos zsidó ember szombati programját is leírja egyben.
Az Örökkévalóról tudjuk, hogy nem változik. Imáinkra nekünk van szükségünk, mert magunkat képesek lehetünk megváltoztatni az ima által, és az így létrejött „új én” számára már igenis lehetséges, hogy más sors vár, mint a régi énünkre. Mindezt azért, mert az „új én” magasabb spirituális szinten van mint előtte, közelebb került Hásemhez, új, pozitív ítéletben részesül.
Rabbi Náchmán újjáélesztette a hitbodedut, azaz saját nyelven megfogalmazott, személyes imádkozás ősi hagyományát. Még azt is indítványozta, hogy
mindig, amikor tanulunk valamit, abból is komponáljunk egy személyes imát.
Aki még nem, vagy keveset találkozott effajta, tanuláshoz erősen kapcsolódó, személyes imával, az az alábbi linkre kattintva bepillantást nyerhet életünk minden területét lefedő eredeti breszlevi imákba, melyeket Rabbi Náchmán fő tanítványa, Reb Noszon írt: Likutéj Tefilot.
Amikor ezeket az imákat mondjuk, akkor abból szabad „kitörni”, vagyis új, saját részekkel dúsítani. Személyes tapasztalatból mondom, hogy aki megpróbálja, annak sikerül! Egy jó sikeres ima elmondása után az ember új emberré válik és közelebb került Hásemhez általa.
Ez teszi személyessé az Istennel való kapcsolatot és segít áthidalni azt a generációs szakadékot, ami a mai nemzedék és a hagyományos, Bölcseink által megszerkesztett imakönyv között tátong.
Akinek felkeltettem az érdeklődését és szeretné a breszlevi cádik, Rabbi Náchmán tanításait magyar nyelven tanulni azt szeretettel várom a Magyar Breszlev Facebook csoportjában és YouTube csatornáján, ahol rendszerességgel találhatóak újabb tanítások Rabbi Náchmán tanításainak nyomdokán!
Cikk képe:
A tűz formát ábrázoló kép két héber szóból áll: Háés Seli – Az én tüzem!
Ez a kifejezés egy mondatnak rövidítése, amit Rabbi Náchmán mondott saját magáról több, mint kétszáz éve:
Háés seli tukád ád beviát háMásiách – Az én tüzem égni fog a Messiás eljöveteléig!
Ennek bizonyítéka, hogy az egész világon egyre több zsidó lélek ismeri meg a cádik tanításait és általuk jobb zsidók lesznek, vallásosabbak lesznek és közelebb kerülnek Teremtőjükhöz.
De jó nekünk – Ásréjnu!