A reform és ortodox zsidó irányzatot összehasonlító sorozatunk első részében arról szóltunk, ami az ortodoxia fő kérdése: hit a Teremtőben és az Ő Tórájában. Most a reform lista első pontjáról szólunk, arról, ami a reform…
Kategória: Betekintő
Amikor József felfedte a testvérek előtt kilétét, arra kérte őket, hogy az egész család költözzön le hozzá, Egyiptomba, hogy együtt lehessenek, valamint hogy az éhínség évei alatt is legyen elegendő gabonájuk.
József egy rejtélyes, többféleképpen is értelmezhető jótanácsot, utasítást adott a testvéreinek az utazásukkal kapcsolatban:
A vallásos zsidóság számára a mindennapjainkat meghatározó törvény a Tóra. A Tóra szűkebb értelemben Mózes öt könyvét jelenti, mely része a keresztény Bibliában is megtalálható Ószövetségnek (melyre a zsidóságban úgy hivatkozunk, mint Tanach, vagy: a héber Biblia).
A Tórát, a mózesi törvényeket, a Bibliában megtalálható leírás alapján Mózes kapta meg az Örökkévalótól. Aki a Biblia igazságában hisz, annak aligha lehet kétsége a mózesi törvények autentikus eredetével kapcsolatban (anélkül, hogy komolyabb önellentmondásba keveredne).
Az Örökkévaló számos, különböző formában megnyilatkozik teremtményei számára, különböző módokon vezeti, irányítja a világát. Szinte minden ilyen vezetési mód azonban két fő „összetevő” kombinációjából áll: irgalmasság és ítélkezés.
Az irgalmasságnak többféle változata van: kegyelmesség, szeretet, adakozás. Az ítéletnek is vannak változatai, például: büntetés, elszámolás, alaposság, törvényesség.
Minden kezdet izgalmas. Különösen igaz ez a zsidó évkörre. Minden évünk azzal kezdődik, hogy a Teremtő megtisztít minket a korábbi év bűneitől, ahogyan a Tóra írja: „Mert ezen a napon engesztel értetek, hogy megtisztítson benneteket minden vétketektől” (Mózes 3., 16:30). Ezt követi a Szukot, a sátoros ünnep, a 7 napos szellemi feltöltődés, majd a záróünnep és a Tóra befejezésének és újbóli elkezdésének ünnepe.