„És bement Noách, és vele az ő fiai, felesége, és fiainak feleségei, a bárkába, az özönvíz elől.” (Mózes 1., 7:7) Rási: „Noách is a kishitűek közül való volt: hitte is, meg nem is, hogy jön…
Kategória: Kitekintő
Az Örökkévaló számos, különböző formában megnyilatkozik teremtményei számára, különböző módokon vezeti, irányítja a világát. Szinte minden ilyen vezetési mód azonban két fő „összetevő” kombinációjából áll: irgalmasság és ítélkezés.
Az irgalmasságnak többféle változata van: kegyelmesség, szeretet, adakozás. Az ítéletnek is vannak változatai, például: büntetés, elszámolás, alaposság, törvényesség.
Minden kezdet izgalmas. Különösen igaz ez a zsidó évkörre. Minden évünk azzal kezdődik, hogy a Teremtő megtisztít minket a korábbi év bűneitől, ahogyan a Tóra írja: „Mert ezen a napon engesztel értetek, hogy megtisztítson benneteket minden vétketektől” (Mózes 3., 16:30). Ezt követi a Szukot, a sátoros ünnep, a 7 napos szellemi feltöltődés, majd a záróünnep és a Tóra befejezésének és újbóli elkezdésének ünnepe.
Nemrég fejeződött be Szukot, vagyis a Sátrak ünnepe. Ilyenkor hagyományosan a Salamon király bölcsességeit és élettapasztalatát összegző Kohelet könyvét olvassuk. Ennek végén első látásra meglepő észrevételt találhatunk:
„[…] vigyázzál, fiam: a sok könyv írásának nincsen vége, és a túlságos tanulmányozásuk elfárasztja a testet.” (12:12)
„De tudd meg vétkedet, mert Örökkévaló Istened ellen vétettél, amikor szétszórtad útjaidat az idegeneknek, minden friss fa alatt [táchát kol éc ráánán], és a hangomra nem hallgattál, így szól az Örökkévaló.” (Jirmijá 3:13) Talán nem…
A Tóra elavult? A zsidóság szerint a Tóra a legfontosabb könyv, a Teremtő üzenete az emberek számára, isteni bölcsesség forrása. A zsidó ember életében a legfontosabb feladat, a legnagyobb micva a Tóra és az abból…
