„Nem hadsereggel, és nem is erővel, hanem a szellememmel, így szól a Seregek Ura.” (Zecháriá 4:6)
Hihetetlennek tűnt, hogy a kicsiny zsidó nép hogyan térhet vissza földjére a babilóniai uralom alól. Babilónia számított akkoriban az egyik legnagyobb hatalomnak – hogyan is lehet a kettő erejét összemérni?
Válaszként a próféta egy menórát látott, két oldalán egy-egy olajfával. A menóra a Szentély egyik központi szimbóluma, amiben 7 olajlámpás fénye égett. A menóra mellett megjelenő két olajfa jelentése: nem kell aggódni, ha a kevés az olaj, a láng mégsem fog elaludni, mert a két fa ott van mellette, abból lehet pótolni az olajat. Minden, amire szükség van, arról a Teremtő gondviselése gondoskodik.
Akik Babilóniában éltek, aggódhattak amiatt, hogy hogyan fognak visszatérni? Kilátástalannak érezhettek a helyzetüket a nagyhatalommal szemben. Őket biztosította az Örökkévaló a menóra szimbólumával: ha ti az én fényemet sugározzátok a világ felé, akkor én magam fogok gondoskodni arról, hogy sose aludjon ki a láng. Így is történt: a legyőzhetetlennek hitt Babilóniát végül a perzsa uralkodók megdöntötték, és hamarosan az új király hazaküldte a zsidókat földjükre.
Ez a prófécia az, amit a mostani hetiszakaszhoz kapcsolódó olvasmányként jelöltek ki Bölcseink, mivel a Tórából éppen a menóra meggyújtásáról olvasunk. De miért gondolták azt, hogy minden nemzedékben van aktualitása?
Az üzenet örök: sose abból induljunk ki, ami a mostani helyzet. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindig is az volt, ami most van, és mindig is az lesz. Vegyük észre, hogy mi történik körülöttünk a világban, és ha nem vagyunk megelégedve vele, akkor mondjunk imát, hogy változzon meg. Az Örökkévalónak van hatalma arra, hogy mindent megváltoztasson.
