Most tényleg úgy kellene tennünk, mint aki örül?

Avagy: mi a teendő, ha a Purim örömünnepe a világjárvány közepén köszönt ránk.

„Értékeld 1 és 10 közötti skálán azt, hogy mennyire érzed boldognak magadat az életben.”

Számos érdekes tanulsága volt annak a pszichológiába bevezető kurzusnak, melyet online végeztem el nemrégiben. Ezek egyike volt ez az egyszerű boldogság-teszt.

A professzor arra kért minket, hallgatókat, hogy válaszoljunk. Én a 10-est választottam. Mint a későbbiekből kiderült:

„ezt a kutatást a világ számos országban megismételték, sok ezer emberrel, és szinte soha, senki se felelt 10-essel.”

Az igazság az, hogy a pillanat törtrészéig én is meginogtam, és kísértést éreztem, hogy a 9-est válasszam. De rögtön bevillant, hogy ugyan, mire is akarok pontosan panaszkodni? Mi hiányzik az életemből?

Az is felmerült bennem, hogy ha valóban tízfokú skálát választottak, és én sem választom a 10-est, akkor vajon ki fogja választani?


Rabbi Avigdor Miller beszámol arról, hogy hogyan panaszkodnak neki egyes házastársak, egymásról.

  • A férje dolgozik?
  • Dolgozik.
  • Eljár szórakozni?
  • Nem jár szórakozni.
  • Tartja a micvákat?
  • Tartja a micvákat.
  • Ad magának pénzt?
  • Ad pénzt.
  • Akkor mi a baj vele?
  • Ó, csak a baj van vele!

Tökéletesen meg tudom érteni azt, ha valaki az elmúlt év során elveszítette a járványban a megélhetését, vagy a szerettei közül valakit, annak most nehezen megy az őszinte ünneplés.

Akit azonban a Teremtő mindeddig megszánt, és biztonságban, egészségben, jólétben tartott, az

kár lenne, ha most okot formálna a panaszkodásra, és az általános hangulatra hivatkozva rontaná el a saját Purimját.

Három egynapos ünnepünk

A zsidó évkör különböző hosszúságú ünnepekkel büszkélkedhet. Vannak 1, 2, 7, 8 és 9 napos ünnepeink.

Egynapos ünnepeink: Purim, Jom Kipur, és Izrael földjén még Sávuot ünnepe is (esetleg: Smini Áceret, ami Szukot vége után azonnal következik).

Mi az összefüggés ezen napok között?

Első látásra nem sok, hiszen Purim a vidámság és lakoma jegyében telik el, míg Jom Kipurra a böjt és az egésznapos ima a fő jellemző. Sávuot pedig egészen más, hiszen az a Tóraadásról szóló ünnep – látszólag egyikhez sem hasonlít.

Közelebbről megvizsgálva azonban észrevesszük a hasonlóságokat.

A Zohár szerint Purim neve Jom kiPurimmal áll összefüggésben (Tikuné Zohár 20-21:57b). Ha ezt szó szerint olvassuk, az adódik, hogy Jom Kipur majdnem ugyanannyira szent, mint Purim (és nem fordítva!).

Sávuotkor kaptuk a Tórát, az első kőtáblákat. Azonban ezeket Mózes később – az aranyborjú bűne miatt – összetörte, és új kőtáblákért ment fel. Az a nap pedig, amikor a második kőtáblákkal lejött – éppen Jom Kipur volt (Széder Olám 6).

Purim napjáról pedig úgy tartja a hagyomány, hogy a zsidók ezen a napon örömmel, szeretetből – a velük történt csoda szeretete miatt – fogadták el azt a Tórát, amit korábban mintegy kényszerből (Talmud, Sábát 88a).

Ebből kiderül, hogy mindhárom egynapos ünnepünk a Tóra elfogadásáról, megszerzéséről szól.

(Smini Áceret pedig Izraelben éppen Szimchát Torá, vagyis a Tóra örömünnepével esik egybe.)

Intenzív, sűrű, izgalmakkal telített nap

Matematikailag szemlélve: egy többnapos ünnepen a szentség, az ünnep különleges hangulata, jellegzetessége, micvái [törvényei] mintegy megoszlanak a napok között.

Az egynapos ünnepeink viszont „sűrűek”. Teljesen telítettek a szentséggel.

Jom Kipur imákkal és megtéréssel van tele. Annyira, hogy evésre sem jut időnk közben.

Ezzel szemben Purim ünnepén a megtérés az örömből fakad. Lakomában, szeretetben, vigasságban és összefogásban van lehetőségünk arra, hogy tisztábban lássuk helyzetünket, mint egész évben bármikor.

Ez a szeretetből fakadó megtérés [tesuvá méáhává], szemben Jom Kipur félelemből való megtérésével [tesuvá méjirá].

Ráadásul erre az egyetlen napra nem kevesebb mint 4 (+1) micvá vonatkozik:

  1. Megilá (Eszter tekercsének) olvasása – este és reggel.
  2. Mátánot leEvjonim – adakozás szegények számára (jellemzően pénzbeli).
  3. Misloách mánot – étel-ital küldése jóbarátok, ismerősök számára.
  4. Szeudá – ünnepélyes lakoma.

Sok a teendő ezen a napon, ami minden évben sűrű. Különösen így lesz ez az idén, hogy Purim véget értével egyből megkezdődik a szombat, a Sábát.

Emiatt figyeljünk jól, hogyan osztjuk be az időnket, és kezdjük meg az ünnepélyes lakomát mihamarabb, lehetőség szerint még valamivel dél előtt, és igyekezzünk délután 3 óra körül befejezni.

A szombatra jellemző ünnepélyes ruházatot azonban már Purim napján, sőt, előestéjén is helyes felvennünk. Legalábbis azoknak, akik – hozzám hasonlóan – nem viselnek purimi jelmezt.

Ami pedig az idei különleges „maszkjainkat” illeti, attól legalábbis a lakoma idejére, a családi körben megszabadulhatunk.

Purim száméách!

Sok örömöt, egészséget,
és tartalmas, lelki-szellemi felemelkedést,
minden kedves olvasónk számára!