Vírusterjedés és szombattartás – amikor nem ismerünk kivételeket

Ahogyan világszerte növekszik a koronavírus fertőzötteinek a száma, sokan várják, hogy mikor vezetnek be ismét teljes lezárásokat. Meglepő lehet, hogy annak ellenére, hogy több helyen a számok még magasabbak, mint nyáron, az intézkedések szigorúsága nem éri el a korábbi mértéket.

Természetes, érthető, hogy a súlyos gazdasági következményekkel járó karantént mindaddig igyekszünk elodázni, amíg csak lehetséges. Annak ellenére, hogy a legutóbbi hullámnál ez jelentette a hatékony megoldást. Mit lehet elérni vajon az ennél jóval enyhébb módszerekkel? A vírusterjedés szakértői szerint:

ha a maszk viseletét és a távolságtartás szabályát betartanánk, a betegség nem tudna tovább terjedni.

A maszk és a távolság persze nem jelent 100%-os garanciát az egyén egészségére. A közösség szintjén azonban igenis bizonyított, hogy ez a két egyszerű szabály hatékonyan megállítja a vírust. Akkor hogyan lehetséges, hogy a számok mégis, egyre csak növekednek?

Csak úgy, hogy még ennyi idő után is vannak olyanok, akik nem tudnak a saját kényelmükből egy kicsivel lejjebb adni, hogy ezáltal mások életét, megélhetését védelmezzék.

Ezt a vírust csak az emberi önzőség tartja életben.

A közösségben, ahová járok (Berlin) is szigorú szabályokat vezettek be, hogy a terjedést megakadályozzuk. Hála a Teremtőnek, mindeddig sikeresnek bizonyult a védekezés. Több szabályt is elküldtek a zsinagóga látogatói számára (maszk viselete mindenhol, távolságtartás, étel-ital fogyasztás tilalma a közösségi terekben).

Minden szabály ugyanarra a refrénre végződik: „nincs kivétel”.

Hasonló jelenséggel találkozhatunk a Tórában is.

A tórai hagyomány előírja a rabbik számára, hogy hozzanak „védőkorlátot”, vagyis vezessenek be óvintézkedéseket, amik biztosítják azt, hogy senki nem szegi meg a parancsolatokat.

Például szombaton nem szabad tüzet gyújtani, eloltani. A tűz mértékének növelése vagy csökkentése is ebbe a kategóriába tartozik.

Ezért vezették be Bölcseink, hogy gyertya fényénél nem szabad olvasni vagy tanulni, nehogy az ember úgy elmélyedjen az olvasmányában, hogy véletlenül, észrevétlenül megdöntse a gyertyát, és ezáltal megszegje a szombatot (Misna, Sábát 1:3).

Ez a tilalom még akkor is érvényben van, ha a gyertya több méter magasságban van, és nem lehetséges az, hogy az ember véletlenül olyan magasra másszon fel, hogy megdöntse (Talmud, Sábát 12b). A rabbik úgy döntöttek, hogy nem tesznek különbséget („lo plug”) a különböző esetek között, nehogy ez vitákra, kibúvók keresésére adjon okot.

Most, a koronavírussal kapcsolatban hozott óvintézkedések apropóján lehetőségünk van arra, hogy új megvilágításból értelmezhessük ezeket a „kivétel nélküli”, rabbinikus törvényeket.

Mivel a vírus veszélyes, ezért mindannyiunk közös érdeke, hogy a szabályok teljes betartása garantálva legyen. Ebben a szituációban nem engedhetjük meg magunknak a „kivételeket”. Minden óvintézkedést, minden körülmény között be kell tartanunk, kivételek nélkül.

A Tóra bölcsei számára az, hogy egy ember megszegjen egy tórai törvényt, ugyanilyen veszélyes szituációnak minősült. Ezért írták elő számunkra azt, hogy kivételek nélkül tartsuk be az óvintézkedéseket, nehogy a tórai parancsolat megszegésének közelébe kerüljünk.